Az idén éves átlagban a magyar gazdaság meg tudja tartani a tavaly II. félévi 3,6 százalékos növekedési ütemet, de az év elején némi lassulás valószínű – áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készített prognózisában.
Az előrejelzés szerint, ha az iraki háború viszonylag gyorsan, és a tartós megoldás reményében fejeződik be, akkor a második félévben némi élénkülés lehetséges.
A belső gazdasági egyensúly javítása megkezdődik, de a béremelések áthúzódó hatása és a folytatódó költségvetési kötelezettségvállalások miatt a korrekció 2003-ban még csak mérsékelt eredményeket hoz.
Az üzleti szféra versenyképessége a két éven át tartó nagy romlás után nem csökken tovább. A termelés növekedési üteme kizárólag az iparban és a mezőgazdaságban gyorsul.
A foglalkoztatás stagnál, a munkanélküliségi ráta kissé tovább emelkedik, 6,2 százalék körül lesz.
A kutatók szerint az átlagos reálkereset közel 8 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában 4 százalékkal, a költségvetésiben 15 százalék körüli mértékben nő. A nyugdíjak reálértéke a tavalyinál jóval lassabban, az automatizmusok alapján mintegy 4 százalékkal, de az egyszeri kifizetéseket is tartalmazó 2002. évi szinthez képest csak 1 százalékkal emelkedik.
A beruházások dinamikája a tavalyi 5,8 százalékról 3 százalékra lassul, elsősorban az önkormányzati és állami szféra fejlesztéseinek költségvetési törvényben előirányzott jelentős visszafogása miatt.
A behozatal – a belföldi összkereslet továbbra is igen dinamikus bővülése, ezen belül az importgép-beruházások élénkülése miatt – az exportnál erőteljesebben gyorsul, így az áruforgalmi mérleg deficitje 4,2 milliárd euró körüli szintre emelkedik. Ebben a kutatók szerint szerepe van a mintegy 1 százalékos cserearány-romlásnak is.
A folyó fizetési mérleg romlása az áruforgaloméhoz hasonló lesz, a deficit 3,6 milliárd euró körül lesz, megközelíti a GDP 5 százalékát – áll az előrejelzésben.
Az infláció várhatóan stagnál az idén – áll a GKI elemzésében. Az energiaárak elkezdenek közelíteni a világpiacihoz, így emelkedik a gáz- és a villamos energia, valamint számos infrastrukturális szolgáltatás ára, ám mivel ez kétéves folyamat, a hatások jelentős része áthúzódik 2004-re. Az idén a kutatók éves átlagban 5 százalék körüli, decemberre az előző év decemberihez képest 5,4 százalékos inflációt valószínűsítenek.
A nettó működőtőke-beáramlás a szerény 2001. és 2002. évihez képest 2003-ban gyorsul, és a privatizáció, valamint az EU-csatlakozás kiváltotta növekvő vonzerő révén valószínűleg eléri a korábban “szokásos” évi 1,5-2 milliárd eurót.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
