Bár javában zajlik az iraki háború, és alapvetően ez határozza meg a részvénypiacok hangulatát, vannak más, a hazai részvénypiacot befolyásoló események is. A két negyedéves gyorsjelentési szezon között is akad izgulnivaló, a jövő hónap végéig minden börzén jegyzett társaságnak le kell bonyolítania éves rendes közgyűlését, ami egyben a hamarosan kifizetendő osztalékok sorsát is eldönti majd.
Ki osztja szét legtöbbet?
Áprilisban fény derül az idén fizetendő legmagasabb osztalék mértékére is. Az áramszolgáltató társaságok közül a Dédász közgyűlésén várható a részvényárra vetítve legnagyobb osztalékhozam: a 770 forintos szavazásra bocsátott osztalék 10 százalékot meghaladó hozamot jelentene. Természetesen nem sokkal marad el ettől a Démász 1111 forintos, valamint a Titász 740 forintos osztaléka sem. Nem járnak rosszul a Brau-részvényesek sem: a tőzsdén forgó elsőbbségi részvények közel 10 százalékos, 510 forintos osztalékot tervez kifizetni a Brau Union. A sörgyártó cég az egyetlen a börzén, amely e tekintetben be tudja fogni az áramosok részvényeit.
A közgyűlési időszakot a Mezőgép nyitja április 10-én. (Az Egis már a télen megtartotta közgyűlését, egy hónappal korábbra tolódott pénzügyi éve miatt.) A tőzsdén nem sok vizet zavaró Mezőgép részvényesi találkozójától nem lehet túl sok újdonságra számítani. Az elmúlt évekhez hasonlóan valószínűleg ezúttal sem kerül sor osztalékfizetésre, az igazgatóság a tavalyi profitot eredménytartalékba akarja helyezni.
A legnagyobb kapitalizációjú tőzsdei társaságok közül nem várható számottevő esemény a Matáv április 25-én esedékes közgyűlésén. A megszokott nyugodt hangulat várható, az elmúlt évekhez képest egyedül az osztalék mértéke fog változni, az sem nagyon. A Matáv az előző évek 1-1 forintos emelései után most jobban megnyitja a pénzcsapot, a vártnál némiképp többet, részvényenként 18 forintot fog kifizetni, nettó profitjának több mint egyötödét.
Viszályok a Pannonplastnál?
Április 30-ra hívta össze közgyűlését a Pannonplast. A napirendi pontok közt ugyan nem szerepel érdemi változásra lehetőséget adó bekezdés, ám a kihirdetés óta újabb 10 százalékot meghaladó részvénytulajdonos jelent meg a színen, ez pedig megkavarhatja az erőviszonyokat. A „bebetonozott” menedzsment ezúttal nemcsak a Karsai Holdinggal, hanem akár jóval jelentősebb szavazati hányaddal is szembekerülhet, főleg úgy, hogy ellenséges felvásárlásnak minősítette a másodikként belépő Britton résztulajdonszerzését. A Pannonplast igazgatóság közben cáfolta a piacon keringő hírt: néhány nappal ezelőtti ülésén nem határozott az alaptőke zártkörű felemeléséről, pedig azzal erősíthette volna a saját pozícióját. Megeshet, hogy hamarosan rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor.
Beigazolódott a gyanú, mely szerint a Humet igazán komoly bajba került. A társaság bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a tavalyi részvénycseréhez kötődő kifizetéseket. Április 29-én tartandó közgyűlésén az lesz a leglényegesebb pont, hogy a napirenden szereplő kötvénykibocsátásban, illetve zártkörű részvénykibocsátással történő alaptőke-emelésben látják-e majd a kiutat a jelen lévő részvényesek.
Április 23-án lesz a Zalakerámia éves rendes közgyűlése. A napirendi pontok az előző, rendkívüli közgyűlést követően módosultak. Tavaly az Arago és az ÁÉB vívott emlékezetes csatát, többek közt a könyvvizsgálót érintő ÁÉB-kritikák miatt. Idén aligha ismétlődik meg az, hogy a társaság éves beszámolóját nem fogadják el a tulajdonosok: az ÁÉB és az Intergazprom közösen végigvezeti majd a szavazást.
Ugyanezen a napon a Rába is közgyűlést tart, részvényesei nem számíthatnak osztalékra, akárcsak a Zalakerámiába befektetők. Új első ember kerül viszont a Rába élére, vezérigazgatójának múlt héten bejelentette lemondása miatt.
