A tejipar számára pedig az jelenthet gondot, hogy a második félévtől megszűnne a tejtermékexportból származó veszteség megtérítése. Ez tejfelesleghez vezethet, s az irányárnál jóval alacsonyabb árakat alakíthat ki, ami a tehenészetek számára okoz bajt. A kockázat kihathat a tej fogyasztói árára is. Minden elképzelhető a hazai tejpiacon: az is, hogy az ősszel olcsóbb lesz a tej és tejtermék a boltokban, az is, hogy drágul, és az is, hogy változatlanok maradnak az árak.
E bizonytalanság az új tejpiaci szabályozás után alakulhat ki. Mint egy minapi sajtóbeszélgetésen Gerard Lenihan, a magyar piac második legnagyobb szereplőjének, a tavaly 288, az idén már 300 millió liter tejet feldolgozó Sole Rt. vezérigazgatója elmondta, kockázatokat rejt az idei szabályozás.
Ennek lényege, hogy az idén várható négyszázmillió liter tejfeleslegből – s hogy érzékeljük a szám nagyságát, e mennyiség a legnagyobb hazai tejipari csoport termelésének felel meg –, az állam kétszázmillió liter kezelését vállalta, kétszázmilliót pedig a tejipari szereplők befizetéséből működő terméktanácsi alap segítségével lehet kivonni a piacról. A felesleg azért alakulhat ki, mert a hazai fogyasztás ennyivel kisebb a termelésnél, az exportot pedig a nyomott világpiaci árak teszik veszteségessé.
Az idei piacszabályozás során tehát a kormányzat a tejtermelés időleges csökkentését támogatja literenként 10 forinttal. Másrészt termelési kvótát is felvásárol 25 forintos literenkénti áron, melyet az év végén értékesít. E megoldással az időszaki többletet csökkentené az agrártárca, de a kvóták újbóli kiadása után ismét egyszerűen nőhetne a termelés.
Nem mindegy azonban, hogy a tárca mikor tudja kivonni a felesleges tejet a piacról – szögezte le a Sole Rt. vezérigazgatója. Ha erre szeptembert követően kerül csak sor, – Lenihan szerint az első negyedévben nem csökkent a termelés –, az akár relatív tejhiányt is okozhat, ami árnövelő tényező. A tehenek ugyanis biológiai okokból a májustól augusztusig tartó időszakban adnak több tejet, míg ősztől a termelésük csökken. A felesleg tehát a második félév kezdetétől keletkezik.
Ugyanakkor a szabályozás – Gerard Lenihan szerint – éppen a második félévtől állítaná le az exportveszteségek térítését. Ez az egyébként is feleslegben lévő tej mellett további készletfelhalmozódást okozhat, ami viszont árletörő tényező. Árváltozásra egyébként az EU-csatlakozás után is kell számítani. A vámok megszűnése miatt ugyanis főként a szlovák tej ára fogja befolyásolni a magyar termelői árakat. Ma a magyar irányár 72 forint literenként, ami minimumárnak is felfogható, míg a szlovák ár csupán 60 forint. A vámok eltörlése után hetek kérdése lesz a két ár egymáshoz való közelítése – szögezte le lapunk kérdésére korábban Kiss Pál István, a Tej Terméktanács új elnöke. A Sole Rt. és az egész magyar tejágazat életében mindez fontos elem lesz, a változásra már most fel kell készülni – szögezte le Lehinan, aki szerint 8 százalék körüli felvásárlásiár-csökkenés várható 2004-ben.
Ezzel azonos arányú tej- és tejtermékár-csökkenést is okozhat az import. Egyrészt az EU régi tagjaitól, másrészt a szlovák, cseh és lengyel tejipartól főként vaj és sajtféleségek kerülhetnek olcsón a magyar piacra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
