Késő esti szavazások, éjszaka kezdődő viták – az előző ciklusban a mai kormánypártok képviselői számtalan alkalommal minősítették lehetetlennek az így folyó parlamenti munkát, bár akkor a háromhetes munkarendet tették felelőssé a tennivalók összesűrűsödéséért. A mostani állás szerint úgy tűnik, hasonló helyzetre készülhetnek a tavaszi ülésszak második felében a képviselők, Szili Katalin pedig, észlelve a kormányzat késlekedését a törvényjavaslatok benyújtásával, immár levélben hívta fel a problémára Medgyessy Péter miniszterelnök figyelmét. A házelnök arról kért tájékoztatást, hogy a kormány kíván-e átütemezést kérni a decemberben beadott jogalkotási terve alapján készített parlamenti menetrendben.
Tény: az elmúlt hat hétben, azaz február óta mindössze öt törvényjavaslatot nyújtott be a kabinet. Az eddigi tavaszi ülésszakok tapasztalatai szerint ezen időszakban rendszerint 3-4 törvényjavaslat általános vitája szerepelt egy-egy plenáris hét programján, a jelenlegi állás szerint azonban mindössze egy-egy új tervezet kerülhet a honatyák elé. A februárra ígért tíz törvénytervezetből eddig egyetlenegyet sem nyújtott be a kabinet, és a márciusra ütemezett kilenc jogszabályjavaslat egyike sem készült még el. A februári penzumból négy javaslat benyújtását ígérik a közeli napokban, köztük több akár a mai napon megérkezhet a parlamenthez.
A lap által megkérdezett parlamenti szakértők véleménye megoszlott arról, hogy a csúszás mértéke rendkívülinek nevezhe-tő-e: az biztos, hogy az elmúlt 12 évből senki nem emlékszik olyan ülésszakra, melynek során maradéktalanul sikerült volna betartani a jogalkotási tervet. Ennek egyik alapvető oka azonban magából a terv összeállításának módjából és a beadás határidejéből fakad: a kormánynak még az előző ülésszak végéig be kell nyújtania az összeállítást, melybe minden tárca igyekszik – függetlenül az előkészítés állásától – minél több javaslatot bepréselni. A csúszás oka lehet pusztán államigazgatási galiba, de gyakran előfordul, hogy politikai döntés áll egy-egy javaslat elnapolásában, illetve az is, hogy új, korábban nem tervezett törvényjavaslatok szorítják ki „kevésbé fontos” társaikat. Azt azonban minden szakértő elismerte, most jelentős az érzékelhető űr a jogalkotásban, és számítani kell arra, hogy az ülésszak második felében aránytalanul összetorlódnak a javaslatok, és ezzel nemkívánatos teher nehezedik majd a T. Házra.
A kormány teljesíti jogalkotási tervét, és nem kér átütemezést sem – szögezte le Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Mint mondta, Kiss Péter kancelláriaminiszter megtette a szükséges lépéseket a jogszabály-előkészítő munka felgyorsítása érdekében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
