A január végén ismertetett elképzelések szerint a kisebb országok – így Magyarország is – kimaradhatnának a bankot kormányzó tanácsból. Az előterjesztés szerint a kibővített eurózóna tagállamait három csoportba osztanák. Az öt legnagyobb ország négy szavazatot osztana meg egymás közt, a közepesek nyolc szavazaton, a kicsik pedig három vokson osztoznának. Az országok között rotációs rendszerben cserélődne a képviseleti jog.
A kicsik között
Az országok méretét nem területük, hanem gazdasági és pénzügyi szektorainak teljesítőképessége szerint ítélik meg. Így például Dánia, amely területileg háromszor kisebb mint hazánk, gazdasági teljesítménye alapján a középső csoportba kerülne. Nagy valószínűséggel Magyarország előbb a kis országok csoportjába kerülne, ahol a többi gyengén teljesítő országgal együtt három szavazaton kellene osztoznunk.
Nem kell sietni
A bizottság tagjai azzal indokolták elutasító álláspontjukat, hogy több időt szeretnének a kérdés megvitatásához. Sietségre nincs is semmi ok, hiszen az eurózónát leghamarabb 2006-ban bővítik – hacsak Dánia, Nagy-Britannia vagy Svédország időközben nem dönt a csatlakozás mellett. (Az EKB döntéshozó szervének reformját egyébként az EU alkotmányáról tárgyaló Konventnek kell elfogadnia.)
Ma szavaz az Európai Parlament
Az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg maga sem volt lelkes az előterjesztést olvasva, de ez volt az egyedüli olyan javaslat, amelyet a jelenlegi EKB tagok elfogadhatónak tartottak. Az Európai Bizottság februárban hagyta jóvá az első reformtervezetet, azzal a kiegészítéssel, hogy az országok méretének meghatározásánál ne csak a GDP-t, hanem a lakosok számát is vegyék figyelembe.
Ahhoz, hogy életbe lépjen, az irányítási reformot az EU mind a 15 tagállamának el kell fogadnia, meghallgatva az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményét is. Az Európai Parlament ma foglal állást az előterjesztésről.
[euro.hu]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
