A bajor HypoVereinsbank, Németország második legnagyobb pénzintézete, a Bank Austria Creditanstalt anyavállalata tavaly 858 millió euró nettó veszteséget szenvedett, a 2001-es 967 millió euró tiszta nyereség után. Elemzők 200 millió eurós veszteségre számítottak. A tavalyi év után osztalék sem jár.
A cég nettó kamatbevétele 6,6 milliárd euróra csökkent a 2001-es 7,3 milliárdról. A negyedik negyedévi nettó veszteség 926 millió euró volt az egy évvel korábbi 271 millió eurós tiszta nyereség helyett.
A Commerzbank és a Deutsche Bank után a Hypovereinsbank a harmadik nagybank, amely kimagasló veszteséget jelentett 2002-re. Elemzők szerint rövidtávon a drasztikus költségcsökkentés ellenére sincs kilátás javulásra a legnagyobb német pénzintézeteknél.
Válságban a német bankszektor
A bajor Hypovereinsbank az európai kereskedelmi bankok között a legnagyobb hitelezési tevékenyéggel rendelkezik. A HVB új főnöke, Dieter Rampl ezért a konszern minősített kintlevőségeit egyharmadával – 100 milliárd euróval – csökkenteni akarja. Ily módon a tőkemegfelelési mutató, amely az utóbbi időben 6 százalék alá süllyedt, ismét 7 százalék föle emelhető. Ehhez azonban, elemzők szerint, tőkeinjekcióra is szükség van. Mivel Rampl kizárta a tőkeemelést, valószínűleg nem marad más, mint az eladás: észak-németországi törekvéseiket feladva a Vereins- und Westbank értékesítése. Ezzel a HVB még inkább a dél-németországi, ausztriai és kelet-európai tevékenységére tud összpontosítani.
Az eladás – amely becslések szerint egymilliárd eurót hozhat – egyelőre csak az egyik lehetőség. Alternatívája egy tényleges egyesülés. Mivel azonban a Vereins- und Westbank kiépítéséhez hiányzik a pénz, megfontolandó a leválasztás. Egyelőre azonban erről nem folynak tárgyalások.
Mivel a konjunktúra élénkülése aligha várható külső hatásra, a bankokat továbbra is fenyegeti a költségspirál. A HypoVereinsbank eddig 9100 álláshely leépítését és további költségcsökkentő intézkedéseket jelentett be.
Elemzők szerint a német nagybankoknál az idén sem várható nagy javulás, de a szerkezeti eredetű hiányok csökkenhetnek. 2004-től a költségcsökkentő intézkedések hatása már érződik, és egy remélhetőleg élénkülő konjunktúra éleszti újjá az üzletmenetet.
