A Hay Group nemzetközi tanácsadó cég felméréséből az derül ki, hogy a
román vállalatok topmenedzserei többet keresnek, mint magyar, cseh és szlovák kollégáik hasonló pozicióban. Ennek oka a magkérdezettek szerint abban keresendő, hogy nincs megfelelő számú és képzettségű, kellő tapasztalatot gyűjtött szakember a román munkaerőpiacon, emiatt a kiváló munkatársakat csak sok pénzért tudják megszerezni.
A felmérés
A Ziarul Financiar azt írja, hogy a romániai jövedelemszint-felmérést a Hay Group magyarországi irodája végezte, és ennek során 38 román céget kerestek meg a felmérést végző szakemberek. A megkérdezett cégeknek csak 8 százaléka van román tulajdonban, hatvan százalékban EU-országok érdekeltségébe tartoztak, 24 százalékuk pedig amerikai tulajdonú. (További 8 százaléknyi cég más nemzetek érdekeltségébe tartozik.)
A felmérés eredményei bejárták a román sajtót: a Ziarul Financiar (ZF) pénzügyi lap például kétoldalas cikket jelentetett meg a témáról. Ebben ecseteli, hogy a román menedzserek évi fizetése átlagosan 65 ezer dollár, vagyis havonta 5400 dollárt keresnek. Ez pedig messze meghaladja a szomszédos Magyarország bérszínvonalát az adott kategóriákban, illetve több, mint a cseh és a szlovák topmenedzserek fizetése. A román cégvezetők csak a lengyelek mögött maradnak el, akik 90 ezer dollárt keresnek évente, azaz 7500 dollárt havonta.
A román vállalatoknál dolgozó topmenedzserek egyébként éves szinten 10 ezer dollárral keresnek jobban, mint a hasonló magyar cégek vezetői. A csehek jobban lemaradtak: ott 47 ezer dolláros kereset számít átlagosnak, míg a szlovákoknál ugyanez a harmincezer dollárt is alig lépi túl.
Fővárosi előny
Románián belül Bukarestben fizetik a legnagyobb béreket, a piaci átlagot itt 15,3 százalékkal haladják meg. Vidéken viszont 37,7 százalékos az elmaradás az átlaghoz képest.
A Hay felmérése szerint a romániai fizetésekre az jellemző, hogy nem a képzettség és a tudás számít elsősorban, hanem a vezetői pozíció. Így a diplomások általában kevesebbet keresnek Románia-szerte, mint a többi említett országban, de a topmenedzserek a régió más államaihoz képest jelentősen magasabb fizetést mondhatnak a magukénak. Hettinger Tamás, a Hay Group survey-menedzsere szerint ez az átmeneti gazdaságokra jellemző.
Ez a tendencia jól érzékelhető akkor, amikor a középvezetők fizetését vizsgálták: a román “beosztott” menedzserek 18 ezer dollárt keresnek évente, míg a hasonló pozíciójú magyarok 19 ezret. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon sokkal kisebb a különbség a hierarchikus szintek között. A csehek itt is le vannak maradva (15 ezer dollárral), de náluk is kisebb a differencia a topmenedzseri és a középvezetői posztok között. A legkevesebbet egyébként a szlovákok keresik: középvezetőik 12 ezer dollárt, vagyis havi fizetésük nem éri el az ezer dollárt sem – írja a Ziarul Financiar.
Béren kívüli juttatások
A különböző, nem bér jellegű juttatások közül Romániában igen jelentős szerep jut a biztosításoknak. Így a menedzserek életbiztosítást, rokkantsági biztosítást és pótlólagos egészségbiztosítási szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A cégek 74,1 százaléka pedig továbbképzési lehetőséget is kínál vezető beosztású munkatársainak. A felmérésben résztvevők megemlítették, hogy a román törvények jelenleg átdolgozás alatt állnak, az összes szociális juttatás adóvonzata növekedni fog. Emiatt visszaesés várható ezek körében, a vállalatok inkább a készpénzt részesítik majd előnyben.
A FigyelőNet információi szerint a Hay kutatásai érdekességekre is felhívják a figyelmet. Így például a lassuló infláció ellenére továbbra is jellemző, hogy a román cégeknél évente legalább kétszer emelik a béreket, 20 százalékuk kettőnél is több alkalommal. Ennek mértéke 19,3 és 22,1 százalék között mozgott 2001 októberétől és 2002 szeptember végéig. Leggyakrabban januárban, áprilisban és júliusban kapnak fizetésemelést a dolgozók.
Érdekes a román munkaerőpiac szerkezete is: egyszerre van jelen a hiány és a túlkínálat. Hiány mutatkozik például mérnökökből, IT-specialistákból, értékesítési és marketing szakemberekből. Ugyanakkor túlkínálat van közgazdászokból, továbbá képzettséget nem vagy csak részben igénylő munkahelyekre pályázókból.
