László Csaba magyar pénzügyminiszter szerint az, hogy a forint az intervenciós sáv felső határáig erősödött, korlátozza a független magyar központi bank manőverezési lehetőségét a monetáris politikával. A Reutersnak nyilatkozó pénzügyminiszter nem kívánta kommentálni a jegybanknak hétfői döntését, hogy szinten tartotta a kamatokat, holott az erős forint miatt a piac kamatcsökkentést várt. Jelezte ugyanakkor: fa orint árfolyamát felhajtó nyomás arra késztetheti a központi bankot, hogy a közeljövőben kamatot csökkentsen.
Három után szabad
A forint hétfőn, 15 óra után túllépett a plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsáv erős szélén. A 234,69 forintos sávszéli euróárral szemben 234,65 forinton adtak el mintegy 1-2 millió eurót – erről a FigyelőNet is beszámolt tegnap. A jegybank vásárlási kötelezettsége naponta csak 15 óráig áll fenn, ezért volt lehetséges, hogy 15 óra után a forint kilépjen a sávból.
A Napi Gazdaság szerint a tegnapi MNB-döntés arra utal, hogy a jegybank kész interveniálni a piacon, ez pedig azzal járhat, hogy csökken az árfolyamra nehezedő nyomás. A múlt hét végén bejelentett hatósági áremelések inflációs hatása pedig nem lesz számottevő.
A Magyar Hírlap (MH) és a Népszava szerint már kedden várható, hogy az MNB beavatkozik, a bank szóvivője ugyanis kijelentette az MH-nak, hogy keddtől bármelyik kereskedelmi banktól megveszik az eladásra felkínált eurót a sávhatárnak megfelelő árfolyamon. (Hétfőn egyetlen kereskedelmi bank sem ajánlott fel az MNB-nek eurót 234,69 forinton, ezért nem kellett vevőként megjelennie a jegybanknak a bankközi piacon.)
Egyszázalékos lesz a csökkentés?
A piacot meglepte az elmaradt jegybanki kamatcsökkentés az MTI-Eco szerint. Hiszen egy 50 bázispontos jegybanki alapkamat leszállítás már beépült az árakba.
A CIB Bank Világgazdaság által idézett elemzője szerint akár egyszázalékos kamatvágás sem elképzelhetetlen. Már nem biztos ugyanis, hogy elegendő lenne az 50 bázispontos csökkentés. 
Járai Zsigmond
Járai a Népszabadságba írt cikket
Mindeközben a Népszabadságban megjelent Járai Zsigmond MNB-elnök írása, amelyben leszögezi: “Rendkívül szűk az MNB mozgástere, a piacok viselkedését egyrészt az EU-csatlakozás és az euróbevezetés közelsége miatti eufória, másrészt a rossz makrogazdasági helyzet miatti aggodalom befolyásolja.”
Járai szerint “az állam túlköltekezése és a termelékenység növekedését meghaladó béremelés mellett a forint bármilyen gyengülése, leértékelődése az infláció azonnali felpörgését eredményezné. A vállalatok helyzete így nem javulna, csak egy újabb epizóddal gazdagítanánk a költekezés majd elinflálás több évtizede folytatott gazdaságpolitikáját. Ehhez pedig egy európai jegybank nem járulhat hozzá”.
