Magyarország 2001 végén kapcsolódott be a lakosság számítógép- és internethasználati szokásait, az internet társadalmi hatásait vizsgáló World Internet Project nevű nemzetközi kutatásba. A kutatási program második adatfelvételére a Tárki és az ITTK részvételével került sor, 2002 őszén 5200 fős, országos reprezentatív mintán. Az internet használatával kapcsolatos tények elemzése mellett a kutatás az internettel kapcsolatos attitűdök és hiedelmek vizsgálatára is nagy hangsúlyt fektetett. Ezek az adatok ugyanis segíthetnek az internethasználat későbbi tendenciáinak előrejelzésében és a mai állapotok értelmezésében is. Az elemzésben a magyarországi véleményeket az amerikai felmérésekben szerzett adatokkal vetették össze.
A kérdés az volt, hogy a válaszadók általában hogyan ítélik meg az új kommunikációs technológiák (internet, mobiltelefon) terjedésének folyamatát: azok szerintük jobbá vagy rosszabbá teszik-e a világot. A kérdezetteknek 64 százaléka mutatkozik “technooptimistának”, vagyis válaszolja azt, hogy az új kommunikációs technológiák jobbá teszik a világot. A válaszadók nyolc százaléka gondolja ennek ellenkezőjét, ötödük szerint pedig ez a jelenség nem befolyásolja a világ állapotát. A tavalyi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy az új médiumok megítélése tovább javult a felnőtt lakosság körében. Egyes társadalmi csoportok tagjai azonban különbözőképpen vélekednek az internet hatásáról. Ha összehasonlítjuk az internet használóinak és nem használóinak véleményét, láthatjuk, hogy az internetet használók jóval nagyobb része optimista az internet hatását illetően. Az internetezők háromnegyede, a nem használóknak viszont csak 60 százaléka szerint lesz jobb a világ az új médiumok következtében. A technológiai optimizmus hazánkban az életkor növekedésével fokozatosan csökken: míg a 15–17 éves korosztályban a kérdezettek 78 százaléka, a 60 év feletti korcsoportban 46 százaléka szimpatizál a változásokkal.
Az amerikai adatokban érdekes módon a hazánkban tapasztalttal éppen ellentétes tendenciát lehet felfedezni. A tengerentúli felhasználók körében az optimista megítélés részaránya 66 százalékról 62 százalékra csökkent. A magyarok technológiai optimizmusa abból is látszik, hogy a magyar válaszadók az amerikaiaknál jóval kevésbé értenek egyet az olyan, internettel kapcsolatos problémákat megfogalmazó kijelentésekkel, mint pl. hogy az emberek túl sok időt töltenek internetezéssel, valamint azzal, hogy az internetet használók kockára teszik személyes adataikat. S ugyanez az optimizmus látszik abban is, hogy a magyarok jóval inkább egyetértenek az internet pozitív hatásait megfogalmazó állításokkal.
