A miniszter ezzel elutasította a kabinet ülésén felszólaló Demján Sándor VOSZ-elnök javaslatát, aki az inflációs cél feladását – így a forint gyengítését – kérte a kormánytól – írja a Magyar Hírlap.
Amennyiben az államháztartás hiánya a tervezett szintre csökken, és a béremelkedések sem haladják meg a kormány terveiben rögzített mértéket, úgy lazíthatók a monetáris kondíciók – mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a gazdasági kabinet ülését követő tájékoztatón. Szakmai egyeztetés szükséges, de cirkuszra semmiképp sincs szüksége a jegybanknak és a monetáris politikának – tette hozzá a jegybankelnök.
Demján Sándor, a VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) elnöke a kormányt és a jegybankot arra kérte, hogy vizsgálják felül a jövő évi 4,5 százalékos inflációst célt. Demján szerint a következő 6-7 esztendőben, 6-7 százalékos éves pénzromlás mellett nőhet olyan mértékben a gazdaság, amely az uniós felzárkózáshoz szükséges. Az ország és a vállalkozások érdekeit a jelenleginél 10 százalékkal gyengébb forint szolgálná igazán – fejtette ki véleményét Demján Sándor. A VOSZ elnöke úgy látja, hogy az uniós átlaghoz mérten a magyar adók magasak. Ezért ezeket csökkenteni kellene, ám ez csak akkor képzelhető el, ha a drága államot, vagyis a közalkalmazotti kart leépítik – tette hozzá.
A jegybank elnökét korábban lemondásra felszólító Széles Gábor MGYOSZ-elnök szerint tárgyilagos szakmai vita folyt a gazdasági kabinet ülésén. Nem Járai Zsigmond lemondatása volt a cél, hanem az, hogy változzon a monetáris politika – hangoztatta Széles Gábor. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ezért most várakozó álláspontra helyezkedik, ám abban egyetért a VOSZ vezetőjével, hogy a jelenleginél mintegy 10 százalékkal alacsonyabb euró–forint árfolyamra lenne szükség.
A VOSZ elnökének felvetésére reagálva László Csaba leszögezte: az természetes, hogy a következő években az uniósnál magasabb pénzromlás lesz Magyarországon, ám a kormány célja továbbra is az, hogy jövő decemberre az infláció 4,5 százalékra csökkenjen. Járai Zsigmond szerint 1995-ben, amikor 9 százalékkal értékelték le a forintot, akkor 10 százalékponttal ugrott meg az infláció, vagyis a jegybank a vállalkozók felvetésével nem tud azonosulni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
