 |
Az Év bortermelőjét kiválasztó mechanizmus igyekszik széles merítésből és minél reprezentatívabban működni, az idén a 110 tagú Magyar Bor Akadémia, a gasztronómia és a szaksajtó kiválasztotta 49 jelöltből szelektálták ki a legtöbb voksot kapott öt borkészítőt, Árvay Jánost, Bárdos Benjámint, Malya Ernőt, Szeremley Hubát és Takler Ferencet. Hallatlanul érdekes bemutatkozó boraik közül Árvay Édes életét, ami szerintünk ma az egyik legszebb és legérzékibb magyar bor, Takler borzasztó izgalmas barrikolt kékfrankosát és Bárdos tiszta és fontos Pinot Grigióját be fogjuk mutatni a következő hetekben e hasábokon. Mint ezt már többször fölskicceltük a Figyelőben, Etyek a savak és gyümölcsillatok Kánaánja, a meszes dűlők és a hűs szellők savakat hívnak elő a szőlőszemekben, e szellők emlékét, a savakat és a szőlő gyümölcsösségét pedig a reduktív technológia zárja a palackba. A jókora, 250 hektáros birtokon gazdálkodó Nyakas Pince az Etyek-Budai borvidék Budai körzetében lakozik, a boldogtalan békeidőkben Egyetértés Tsz művésznéven termelte a pezsgő-alapborokat. Malya különben a reduktív technológia hazai meghonosításának mérvadó teoretikusa és szenvedélyes pedagógus.
A Nyakas Pince eme borában inkább a táj és a technológia csillog, semmint a fajta tombol. Világos zöldessárga színű bor tipikus etyeki fenomén jó kis savgerincével, szellemes szénsavával és gyümölcsösségével. Illatában növényi jegyek, ízében szőlő, utóízében némi kellemes kesernye, s rendelkezik a jó bor legfőbb tulajdonságával, a belső egyensúllyal. Nagyon hidegen, 6-10 fokon ajánlott olvasmány ez a precíz, kerek, kellemes ital.
