Schüssel hangsúlyozta: Ausztria Koppenhágában nem hagyja “egyszerűen lerázni magát”, mivel mindig is a tranzitvita
megoldásától tette függővé a közlekedési fejezetek lezárását. Bécsi megfigyelők szerint Schüssel minden bizonnyal a tőle megszokott keménységgel tárgyal majd, de kizártnak tekinthető, hogy megakadályozza az EU bővítését, amelynek elkötelezett híve.
A fuvarozási tranzitengedélyek ügye vitás kérdés volt már
Ausztria 1995-ös uniós csatlakozása előtt is. A csatlakozási
tárgyalásai legvégén született megállapodás értelmében Ausztria úgynevezett ökopontokat ad ki az uniós tagállamoknak, amelyekből minden teherautóútra le kell vonni az adott jármű
szennyezőanyag-kibocsátásától függő mennyiséget. A 2003-ig érvényes szerződés szerint az ökopontok számának évente csökkeni kell úgy, hogy 2003-ban az 1991-es szint 40 százalékát tegyék ki, és ezen belül egyetlen évben sem szabad túllépni az 1991-es, mintegy 1,61 millió kocsihoz mért 108 százalékot.
A temelíni atomerőmű ügye ugyancsak lényeges belpolitikai kérdés Ausztriában, ahol a lakosság kifejezetten ellenzi a nukleáris berendezéseket, és például megakadályozta a Hainburgban már felépült osztrák atomerőmű üzembe helyezését. Ausztria ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az erőművita során a rendezésre kialakított úgynevezett melki folyamat során elért kompromisszumok végrehajtásának
kötelezettsége szerepeljen Csehország csatlakozási szerződésében, és teljesítése jogi úton is számon kérhető legyen.
A második világháború után a németek – és magyarok – Csehszlovákiából való kitelepítéséhez vezető Benes-dekrétumok kapcsán a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt – amelynek törzsválasztói az Ausztriában élő áttelepítettek – követelte már sok éve, hogy Ausztria akadályozza meg vétóval Csehország uniós csatlakozását, ha nem nyilvánítják semmisnek a dekrétumokat.
