2005-ig a nők 57 százalékát foglalkoztatni kell, és minél előbb információs kampányt kell indítani jogaik érvényesítéséért – többek között ezek az elvárások hangzottak el Magyarországgal szemben az integrációs bizottságok nemzetközi konferenciáján. A négynapos koppenhágai tanácskozáson szó esett az etnikai kisebbséghez tartozó nők marginalizálódásáról, a nők politikai szerepvállalásáról, a nők családon belüli bántalmazásáról és ezen áldozatok támogatásáról. Hazánkat Gurmai Zita (MSZP) és Bagó Zoltán (Fidesz-MPP) képviselte a találkozón.
Dániában – EU-finanszírozással – külön képzést szerveztek ötven, az etnikai kisebbséghez tartozó nő részére. Közülük harmincan rövidesen munkát vállaltak, öten pedig továbbtanultak. Gurmai Zita szerint a kisebbségek integrációjában meghatározó szerepe van a társadalom szemléletmódjának és segítőkészségének. A dán állam a cégeket is érdekeltté tette foglalkoztatásukban: közösen, a vállalatok érdekeit is figyelembe véve dolgoztak ki programokat a munkanélküliek képzésére. A szakszervezet mint érdekérvényesítő szövetség teret ad a kisebbségi nőknek, a Munkásnők Szövetségében például a tagok 11 százalékát ők alkotják – írja a Magya Hírlap. A gyakorlat igazolja, hogy inkább attitűd, mintsem pénzkérdés a kisebbségek foglalkoztatása – hangsúlyozta lapunknak Gurmai, a NATO parlamenti közgyűlésének első női tagja.
A részt vevő államok delegációi egyetértettek abban, hogy a nők hátrányos megkülönböztetését nem lehet kizárólag kormányzati eszközökkel megoldani, elkerülhetetlen a civil szervezetek bevonása. Nyugat-Európában is hallottak arról a magyarországi kampányról, amely a családon belüli erőszak külön törvényi szabályozását szorgalmazza. Pozitívnak tartják a kezdeményezést, de kiemelték: az igazságszolgáltatás és az érintett hatóságok alkalmazottait is képezni kell, hogy ne egyszerű bűncselekményként kezeljék az ilyen ügyeket.
Hazánkban mindössze egyetlen ombudsmani vizsgálat indult a nők hátrányos megkülönböztetése kapcsán.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
