Csizmár Gábor kifejtette: a minél szélesebb körű foglalkoztatottság érdekében különféle programok készülnek. Ezek közé tartozik a rész-, a táv-, az alkalmi munka szabályozási rendszerének finomítása és a felnőttképzés kiterjesztése. Jelenleg 300 ezren vesznek részt évente ebben a képzésben, ám ezt rövid időn belül meg kell háromszorozni. Annál is inkább, mert jelenleg egy fiatalember életútja során
előreláthatóan négyszer, ötször is munkakört vált – ahogy a változó körülmények megkívánják -, s ezekhez a kihívásokhoz megfelelő felkészültséggel kell rendelkezni.
A kormány törekvése – húzta alá az államtitkár -, hogy a különösen hátrányos helyzetű rétegek speciális támogatásban részesüljenek a lemaradás pótlására, a gyorsabb elhelyezkedés feltételeinek javítására. E körbe tartozó csoportok: a pályakezdő fiatalok, a gyesről visszatérő anyák, a 45 éven felüli nők, az 50-en felüli munka nélkül maradt férfiak, a fogyatékossággal élők és a romák.
Zsíros Sándor, a tanácskozást szervező Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének titkára a sajtótájékoztatón elmondta: a konferencián a visegrádi négyek szakmai szakszervezetei, illetve Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia képviselői egyeztetik elképzeléseiket. Elsődleges feladat – húzta alá – az EU-országokkal szembeni háromszoros bérlemaradás csökkentése, ezzel ugyanis eleve mérséklődhet a csatlakozás után a munkaerő-áramlás üteme. Ugyancsak fontos, hogy Magyarországon mielőbb megszülessen a közszolgáltatási törvény, amely a készenlétben, éjjel-nappal ügyeletben dolgozók rendezetlen foglalkoztatási kérdéseit szabályozza majd
