A befektetők üdvözölték a magyar kormánynak a versenyképesség javítását, az állami költekezés csökkentését szolgáló erőfeszítéseit – nyilatkozta az MTI-nek Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője arról a New York-i befektetői konferenciáról, amelyen szerdán László Csaba pénzügyminiszter, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ igazgatója vett részt.
Olcsóbb bürokráciát!
A szóvivő tájékoztatása szerint a pénzügyminiszter elmondta: a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy az államháztartás deficitje a GDP-hez mérve jövőre 4,5 százalékra csökkenjen. (Idénre László Csaba 6 százalékos hiánnyal kalkulál.)
Mivel az adóterhelés mérséklődik, a büdzsé bevételi oldalán 1 százalékponttal csökkennek a központi elvonások. Így a költségvetés kiadási oldalán 2,5 százalékpontot kell megtakarítani. Mindez úgy lehetséges, hogy az idei egyszeri többletkiadások jövőre már nem jelentkeznek, és a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az olcsóbb állami működés érdekében.
Devizában dobna piacra kötvényeket jövőre az ÁKK
A szóvivő szerint Járai Zsigmond részletesen szólt a monetáris politikáról, megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2003-ra közös inflációs célt alakított ki. Az MNB és a Pénzügyminisztérium várakozása szerint az éves átlagos infláció 5 százalék lesz, és az év végén az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés 4,5 százalékot ér el, vagy az alatt marad.
Búzás László a jövő évi kibocsátási politikáról adott tájékoztatást. Eszerint míg az idén nem volt lényeges külföldi kötvénykibocsátás, jövőre a lejáró devizaadósságokat a magyar állam külföldi kötvények forgalomba hozatalával, devizában kívánja megújítani. Ennek megfelelően a jövő évi kibocsátás összesen elérheti a 2 milliárd eurót. Járai Zsigmond szerint nem szükséges tovább csökkenteni a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait, marad a jelenlegi, 10 milliárd eurós szint.
Orbán szerint idén 6 helyett 7,5 százalék lesz a büdzsé hiánya
Orbán Viktor ezzel szemben szerdán külföldi újságíróknak nyilatkozva időzített bombának minősítette a magyar költségvetés növekvő hiányát. Azzal vádolta a jelenlegi kormányt, hogy nincsenek elképzelései a gazdaságról. A volt miniszterelnök szerint a kormány bizonyosan nem tudja teljesíteni azt a vállalását, hogy a jövő év végére a GDP-arányosan 4,5 százalékára csökkenjen az államháztartás hiányát – idéz a Reuters.
“Az idei deficit 7,2-7,5 százalékos lesz, és mindannyiunk számára világos, hogy ezt lehetetlen egy év alatt három százalékponttal csökkenteni. Olyan ez, mint egy időzített bomba” – mondta Orbán. Hozzátette: mivel a kormánynak nincs világos elképzelése arról, hogy merre tart a gazdaság, így a kisvállalkozók nem tudnak tervezni. Orbán úgy véli, hogy a gazdaság megbénult, és a jövő év elején válságba kerül.
Az uniós csatlakozás tömeges kiábrándulással is járhat
Az EU-csatlakozásról szólva a volt miniszterelnök elmondta: az unióhoz lehet káros, és lehet hasznos módon csatlakozni. Hangsúlyozta, soha nem állította, hogy Magyarország ne csatlakozzon az unióhoz, csak arra akart rámutatni, hogy az EU-csatlakozás nem jár automatikusan az életszínvonal emelkedésével.
“Magunknak is tennünk kell valamit azért, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javuljon. Idetartozik a gazdálkodók és a kisvállalkozók támogatása olcsóbb hitelekkel, és a termőföld megvédése a külföldi vásárlók rohamától” – mondta. A volt kormányfő szerint a nem megfelelő feltételekkel történő csatlakozás tömeges kiábrándulással és “rettenetes lélektani következményekkel” járhat.
Orbán Viktor elmondta azt is, szorgalmazni fogja, hogy jövőre tartsanak népszavazást a földeladás szabályozásáról és a médiapolitikáról. A volt kormányfő külön közszolgálati televíziót szeretne a jobb- és a baloldalnak – írja a Reuters.
