Tesztelje magát!
A munkaalkoholizmus tüneteit sokan ismerik, korábbi cikkünkben olvashatnak is róluk, mégsem érzik úgy, hogy róluk is szó lehet. Egy egyszerű kérdőív segítségével, melyet a Workaholics Anonymous, amerikai szervezet állított össze, Ön is könnyedén eldöntheti, érinti-e ez a betegség, vagy sem.
1.
Sokkal jobban érdekli a munkája, mint a családja vagy bármi más?
2. Gyakran visz haza munkát; gyakran még az ágyban vagy nyaraláskor, hétvégén is dolgozik?
3. Legjobban dolgozni szeret, és legszívesebben a munkájáról beszélget?
4. Hetente 40 óránál többet dolgozik?
5. Kedvenc hobbija már nem is hobbi, mert pénzkereső vállalkozássá fejlesztette?
6. Családjára, barátaira nem marad ideje?
7. Általában többet dolgozik, mert úgy véli, hogy másképp sosem készülne el a munkájával?
8. Egyetért azzal, hogy ha valaki nagyon szereti a munkáját, akkor nem számít a munkaidő, és sokkal tovább kell dolgozni?
9. Nem kedveli azok az embereket, akiknek van fontosabb dolguk, mint a munkájuk?
10. Attól fél, ha nem dolgozik elég keményen, elveszti a munkáját vagy nem tartják elég jó munkaerőnek?
11. Állandóan a jövője miatt aggodalmaskodik?
12. Mindent nagyon intenzíven és versenyszerűen szeret csinálni; még például a szabadidejében játszott teniszt is?
13. Ideges lesz, ha megkérik, hogy hagyja abba egy kicsit a munkát és foglalkozzon valami mással?
14. Munkájára gondol vezetés közben, elalvás előtt, sőt még akkor is, ha valaki mással beszélget?
15. Evés közben is dolgozik?
16. Úgy gondolja, hogy ha több pénzt keres, akkor élete más problémái is könnyebben meg fognak oldódni?
Minél több igen választ adott, annál biztosabb, hogy Ön is munkaalkoholista.
Sokak szerint terjed a munkamánia. Mégsem igaz, hogy szenvedélybeteg, munkamániás mindenki, aki keményen dolgozik. Éppen ezért nehéz megtalálni azt a határt, mikortól számít valaki munkájától kórosan függőnek. A mai munkakultúrában ugyanis abnormálisan sokat várnak a munkavállalóktól.
Ha hat előtt mész haza, a főnök rosszállóan fog rád nézni másnap. Laptopot adnak mindenkinek, de csak azért, hogy a hétvégén és munka után is tudjon otthon dolgozni. Sokaknak már a céges mobiltelefon is gyanús: nem azért adták csak, hogy bármikor elérhető legyen?
Ezek a tendenciák leginkább a multikra jellemzőek. Aki náluk akar dolgozni, annak fel kell tudnia áldozni szabadidejét is a munkája érdekében. Sokan lenyelik a keserű pirulát és arra számítanak, egy-két év múlva sokkal jobb lesz, magasabb pozícióban, nyugisabb munka mellett majd kifújják magukat.
Csakhogy a munka mókuskerekéből már nem tudnak kiszállni. Sokan úgy lesznek a munkamánia áldozatai, hogy észre sem veszik. Már nem kényszerből maradnak bent, hanem önszántukból.
Mégis, hol a határ? A kulcsszó a kontroll. Aki még tudja, hogy a munka eszköz, akinek a munkán kívül is vannak elfoglaltságai, s nem csak a munkának él, az nem vált beteggé. “Ha azonban valaki beleragad ebbe a rendszerbe, függőségbe kerül, s ebből nem tud, vagy nem mer kiszállni. Szenved tőle, de mint a mókuskerék, pörög, pörög. Tönkremegy minden kapcsolata, de nem meri feladni, mert attól fél, akkor egy senki lesz” – állítja Hoyer Mária klinikai pszichológus. 
Kik vannak veszélyben?
A munkaalkoholizmus mindenkit utolérhet, de különösen a férfiak veszélyeztettek. A munkamegosztás ugyan az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott, de a társadalmi szerepek még mindig változatlanok. A férfiak a családfenntartók, úgy érzik, nekik kell teljesíteniük. Állásuk elvesztése a család jövedelmének csökkenésén túl presztízsveszteség is. Emiatt hajlamosabbak a munka hajszolására.
Orvosi kutatások szerint vannak olyan személyiségjegyek, amelyek jellemzőek azokra, akik nagyon sokat dolgoznak, és munkahelyükön rendellenesen viselkednek. Ezek az emberek hajlamosak az infarktusra, és általában szív- és érrendszeri betegségben halnak meg.
Kialakulásának okai 
Tévedés azt hinni, hogy a munkaalkoholizmus új betegség. Először a XIX: században említették meg. Azóta több kutatást is végeztek, mi lehet az oka kialakulásának.
Vannak olyan függők, akik betegsége pszichés eredetű. Azok a gyerekek, akik elé szüleik elérhetetlen célokat tűznek ki, s emiatt ha megfeszülnek sem tudnak teljesítményükért dicséretet kapni, felnőtt korban hajlamosak a munkamániára. Ők ugyanis később is túl magasra rakják maguk számára a lécet.
Más elméletek szerint kamaszkori sérülések is okozhatnak később munkamániát. Mivel a fiatalokra nagy teher nehézkedik, rengeteg elvárásnak kell megfelelniük serdülő korban. Sokan frusztráltak lesznek, hiszen még nem tudnak fontossági sorrendet felállítani a követelmények között, s így végül nem felelnek meg egyiknek sem. Ezek az élmények később a munkahelyen is meghatározóak lesznek.
A pszichés okokra visszavezethető elméletek mellett az orvosok is beismerik, hogy a jelenlegi társadalmi felfogásnak is köszönhető a munkaalkoholisták számának növekedése. A kálvinista felfogás szerint becsületes munkával érvényesülhet az ember. Ez a hitvallás máig rányomja bélyegét az emberek társadalmi megítélésére. Aki sokat dolgozik, azt becsülni kell. Csakhogy kezdünk átesni a ló túlsó oldalára. Az Egyesült Államokban már kínos úgy bemenni a munkahelyünkre, hogy a hétvégén csak pár órát töltöttünk munkával.
A másik véglet, a “halogatók”
Egy németországi kutatásból kiderül, a halogatás ugyanolyan betegség, mint a munkamánia. A halogató emberek állandóan találnak valami kifogást, hogy a munkát későbbre halasszák. A kényelmetlen feladatokat csak tolják maguk előtt, míg végül hegyekben áll a munka. Sokan azzal védekeznek, csak stressz alatt tudnak dolgozni. A felmérés szerint azonban ezek az emberek sokkal rosszabbul teljesítenek, mint mások. A feladatok halmozását frusztráció és erős lelkiismeret-furdalás kíséri, majd az önbizalom megrendülésében, elvesztésében vagy betegségben végződik. A felmérés szerint a német diákok 70 százaléka “halogató” típus, és 25 százalékuk krónikus esetnek mondható.
Harc a láthatatlan ellen
Mivel kultúránkba ennyire beleivódott a munka elismertsége, nagyon nehéz egyáltalán felismerni a betegséget. Sokszor nagyra becsült, munkájukban sikert elért emberek is ebben szenvednek.
A tapasztalat azt mutatja, a munkamániásoknak nemcsak társas kapcsolataikban lesznek gondjaik, hanem az idő előre haladtával konkrét betegségek is utolérik őket. Igaz, hogy a tüneteket közvetlen környezetük is érzékeli, de a figyelmeztetés kevés a folyamat megállításához. Először a család és barátságok mennek tönkre, később szív- és egyéb érrendszeri problémák is jelentkeznek. 
Ha azonban elismerjük, hogy létezik ilyen szenvedélybetegség, és a tüneteket magunkon is felfedezni véljük, az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközökkel tudunk fellépni a függőség ellen. Ezek a következők:
Sorrend felállítása Az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontossági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési lehetőségnek kell tekinteni.
Helyettesítés Új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi energiát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk.
Alultervezés Több időt kell szánni az elvégzendő feladatokra, mint eredetileg terveztük. Így a véletlenek is beleférnek a munkatervbe.
Koncentráció Egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni.
Ütemezés A munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mielőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az elvégzésére.
Relaxáció Nem szabad se magunkat, se másokat nyomásnak kitenni. Figyeljünk az apró részletekre és jelzésekre is, ne csak a munkát erőltessük mindenáron, hagyjunk időt a lényegtelennek tűnő körülmények feldolgozására is. Ezek segíthetik munkánkat.
Elfogadás A munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, rohanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást.
Kérni tudni Elfogadjuk, hogy nekünk is lehetnek hibáink, ezért segítséget kell tudnunk kérni másoktól.
Kapcsolattartás A találkozók és megbeszélések között is tartsuk a kapcsolatot munkatársainkkal, ha nem megy másként, akár telefonon is.
