Miután a numizmatikai árveréseken a gyűjtők elsősorban az adott ország érméit és nemzeti pénzeit tüntetik ki figyelmükkel, érthető, ha az aukciósházak is ezeknek szentelnek nagyobb teret. Az elmúlt években már nálunk is megszokottá vált az a nemzetközi jelenség, hogy a hosszúra nyúlt árverések szünetében – amit tudatosan a hazai, illetőleg a külhoni érméket felsorakoztató tételek közé illesztenek – a közönség zöme elhagyja a termet.
Alapfogalmak kezdőknekAz érméknek nemcsak az előlapját (fej) és hátlapját (írás) illik megkülönböztetni, hanem – lapos hengerek lévén – a palástjukat is. A pénzérme előlapján a pénzverési joggal rendelkező uralkodó és családtagjainak képmását találjuk (vagy az állam címerét, nemzeti hírességek arcképét, ha az államforma miatt az ország szűkölködnék uralkodókban), a hátoldalon az értékjelet szokás feltüntetni. A palást lehet sima vagy recézett, díszített, bemélyített vagy kiemelkedő írással ellátott, aminek praktikus funkciója a hamisítás megnehezítése.
Csak szakértőknek!
Míg az apró műtárgy kategóriában a műgyűjtést a laikus lelkesedésével és minimális anyagi forrásokkal is el lehet kezdeni, addig az érem és érmék gyűjtése speciális szakmai hátteret és jelentős anyagi ráfordítást követel meg. A napjainkban forgalomban lévő érmék különböző évjáratú veretei könnyűszerrel összegyűjthetők, ám az évtizedekkel, évszázadokkal, esetleg évezredekkel ezelőtti fizetőeszközök beszerzéséhez egyre mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. A rengeteg hamisítvány, a hasonló veretek különböző ritkaságfokozata pedig alapos felkészülést, olvasottságot és gyakorlati tapasztalatot igényel.
Hibás ritkaság – több százezerértA minap a finnországi Halmasto éremüzlet árverésén bocsátották áruba azt a hibás 500 eurós bankjegyet, amelyet végül a kitartó licitáló 3350 euróért (815 ezer forint) vihetett haza. Bár az üzlet tulajdonosa az előzetes becslések alapján 10 ezer eurós leütési árra számított, a névértéket majdnem hétszeresen meghaladó összeget tekintve panaszra így sem lehetett oka. Ráadásul a finn nemzeti bank közleménye szerint a hibás 500-as nem is számít akkora kuriózumnak: eddig már hét hasonló bankjegyet regisztráltak, így a gyűjtők bizton számíthatnak további példányok felbukkanására.
Mivel a csúcstechnika nem csupán a forgalomban lévő pénz hamisítására ad lehetőséget, a műkereskedelemben is egyre gyakrabban bukkannak fel hamis érmék. Ezeket a hamisítók és a viszonteladó orgazdák az eredeti példányok közé keverik, így a vásárló csak alapos szemrevételezéssel és megfelelő szakmai tapasztalattal kerülheti el, hogy becsapják.
A zöldfülű éremgyűjtőknek érdemes óvakodniuk a kedvező ajánlatnak tűnő, nagy példányszámot tartalmazó éremcsomagok esetén. Ezek rendszerint nagy mennyiségű hamis érmét is tartalmazhatnak.
Alacsony hozamú, de tartós befektetés
A többi műtárgy-kategóriától eltérően az érméknek minden korban és politikai rendszerben önálló értékteremtő jelentőségük volt. A könnyű szállíthatóság, a művészi megmintázás, a nemesfém tartalom és a folyamatos, bár speciálisan szűk kereslet értéküket mindig kellően magasan tartotta.
Napjainkban leginkább a ritkaságok tulajdonlása, a sorozatok teljessége ösztönzi a gyűjtemények gyarapodását. Magyarországon a rendszerváltást követően reálértelemben véve nem következett be árrobbanás, habár a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó, milliós leütési összegek ezt a benyomást kelthetik. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet valódi nyereséget realizálni a műgyűjtésnek ebben az ágában.
Egységes fizetőeszköz – nemzeti sajátosságokkalA nyolc címletben forgalomba hozott euró érmék (1 és 2 euró, illetve 1, 2, 5, 10, 20, és 50 cent) előlapjait egységes arculatúra tervezték, a hátlapokat viszont a nemzeti sajátosságok megőrzése érdekében a kibocsátó országok eltérően díszítik. A belga, a holland, a spanyol és a luxemburgi eurók hátlapján az uralkodók arcmása látható, az íreken hárfa, a többi nemzet érméin híres emberek, növények és állatok, valamint híres épületek szerepelnek. Különlegesnek számítanak az osztrák eurók, amelyeket európai építészeti stílusjegyekkel felruházott képzeletbeli épületek, ablakok, hidak díszítenek (a tervezőt, Robert Kalinát, az év emberének választották hazájában). A legnagyobb átmérőjű érme a 2 eurós (25,75 mm), a legkisebb, az 1 centes átmérője mindössze 16,25 mm. Az 1 és 2 eurós érme két-, a többi egyszínű (az 50, a 20 és a 10 centes sárga, az 5, a 2, illetve az 1 centes vörös).
Piaci viszonyok
A gyűjtők között nem kevesen vannak, akik megszállottan, minden más “műfajt” elutasítva, a legnagyobb szakértelemmel, elhivatottan foglalkoznak az érmékkel. Ebből kifolyólag a numizmatikai gyűjteményeket ritkán tárják a nyilvánosság elé, noha féltve őrizgetésük sem emeli feltétlenül az otthon hangulatát. Sok gyűjtő valamely műtárgytípus mellett, mintegy mellékesként kezeli az érmeket.
A hazai műkincspiacon a kezdő éremgyűjtők és a megszállottak egyaránt megtalálják a tudásuknak és pénztárcájuknak megfelelő beszerzési forrásokat és aukciókat, amelyek jellemzően elég távol esnek egymástól. Az első csoportba tartozók előszeretettel látogatják az Ecseri és a Pecsa erre szakosodott kirakodóit, az utóbbiak egymás között cserélnek, adnak-vesznek, kerülve a nyilvánosságot.
Hasonló a helyzet az árveréseken is. Az alacsonyabb árszintet képviselő darabok a Belvárosi és a Bedő aukciósházakban hozzáférhetők. Az igazi ritkaságok, a százezres és milliós tételek a Pannon Terra, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, valamint a Globe Galéria révén jutnak el szakértő közönségükhöz.
Válogatás a hazai aukciókon
elért eredményekbõl (Ft) |
||||||
Érme, érem
|
Kikiáltási ár
|
Leütési ár
|
||||
II. Rákóczi Ferenc-aranyforint 1704-bõl
|
500 000
|
2 800 000
|
||||
II. Rákóczi Ferenc-aranyforint 1705-bõl
|
200 000
|
2 000 000
|
||||
II. Rákóczi Ferenc-aranyforint 1707-bõl
(RRR!) |
3 500 000
|
7 000 000
|
||||
János Zsigmond-tízszeres aranyforint 1565-bõl
|
2 000 000
|
2 800 000
|
||||
I. Ferdinánd-angyalos tallér 1553-ból
(RRRR!) |
1 000 000
|
2 600 000
|
||||
Báthori Gábor -aranyforint (RRR!)
|
500 000
|
1 400 000
|
||||
III. Ferdinánd-háromszoros tallér
(RRR!) |
1 000 000
|
1 300 000
|
||||
Károly Róbert-aranyforint (RR!)
|
400 000
|
1 200 000
|
||||
Imre-dénár (különleges ritkaság
RRR!) |
350 000
|
900 000
|
||||
Bethlen István-aranyforint 1630-ból
|
500 000
|
850 000
|
||||
Bocskai István-dukát 1607-bõl (RR!)
|
300 000
|
750 000
|
||||
Kemény János-tallér 1661-bõl
|
400 000
|
750 000
|
||||
Bácskai Ákos-tallér 1660-ból
|
400 000
|
725 000
|
||||
Hunyadi János -aranyforint (RRR!)
|
300 000
|
650 000
|
||||
II. András-dénár
|
150 000
|
600 000
|
||||
Báthori Gábor-tallér
|
400 000
|
600 000
|
||||
Bethlen Gábor-dukát 1623-ból
|
180 000
|
460 000
|
||||
II. Ulászló-aranyforint
|
220 000
|
440 000
|
||||
I. Lajos-aranyforint
|
60 000
|
320 000
|
||||
1897-es arany 20 dolláros
|
80 000
|
110 000
|
||||
1914-es 1 filléres
|
20 000
|
70 000
|