A tizenötök mind határozottabban arra az álláspontra helyezkednek, hogy Magyarország halogatás nélkül igazodjék az állami támogatásokkal kapcsolatos közösségi szabályokhoz. Ezzel szemben a magyar delegáció azzal érvel, hogy sem a hazánk és az unió között létrejött társulási megállapodás, sem a gazdasági realitások nem követelik meg a közösségi joganyag azonnali átvételét. A magyar álláspont szerint a már meglévő kedvezményekkel kapcsolatban el kell fogadtatni az EU-val, hogy a megszerzett jogok sérthetetlenek – így például a társaságiadó-mentesség.
Enyhül a teher
1999 óta folyamatosan csökken a számított adóhoz viszonyítva a gazdálkodó szervezetek által fizetendő társasági adó. 3 évvel ezelőtt ez az arány 72 százalék volt, idén már csak 59 százalék. A korábbi adatokból, illetve az előrejelzésekből kiderül, hogy 1996 és 2002 között az adókedvezmények és mentességek összege 350 százalékkal emelkedik, miközben a számított adó 218, a fizetendő adó pedig 112 százalékkal növekszik. Mindez azt igazolja, hogy az elmúlt években fokozatosan mérséklődött a tényleges társaságiadó-teher.
Tíz könnyített év
Elsősorban egy több évvel ezelőtti törvényről van szó. Ez 10 éves társaságiadó-mentességet ad azoknak a vállalatoknak, amelyek elmaradott térségekben legalább 3 milliárd, egyéb településeken 10 milliárd forint értékű termelőberuházást valósítanak meg. Abban nincs vita, hogy a csatlakozás pillanatától kezdve ilyen mentességeket nem adhat az állam, ám kérdéses azoknak a szerződéseknek a sorsa, amelyek a csatlakozása előtt születtek, ám hatályukat tekintve átnyúlnak a tagság első éveire.
Például az Audi
Hogy számokban is érzékeltessük, mekkora volumenű felajánlásról van itt szó állam részéről, érdemes megvizsgálni az Audi Hungária Motor Kft. esetét. A Győrben 1994-ben megtelepedett német autósmulti 2,5 milliárd márkát fektetett be Magyarországon, amelynek köszönhetően a kormánytól 10 éves – időközben 2008-ig meghosszabbított – társaságiadó-mentességet kapott. 94 óta – a HVG információja szerint – 1,679 milliárd márkás nyereségéből 18 százalékos adókulccsal számolva 302 millió márkát, azaz több mint 38 milliárd forint nyereségadót spórolhatott meg. Ez több mint kétszer annyi, mint amennyit 2002-ben az Ifjúsági és Sportminisztérium a központi költségvetésből kap.
Másképpen vonzó
A decemberben hazánkba látogatott Mario Monti, a versenyjogi ügyekért felelős EU-biztos átláthatatlannak nevezte ezt a fajta támogatási rendszert. A FigyelőNet megkérdezte Thomas Glasert, az Európai Bizottság magyarországi tanácsosát. Szerinte hazánknak mindenképp el kell fogadnia az unió előírásait, bár hozzátette, hogy megérti az ország nehéz helyzetét, hiszen most kell törvényt módosítania egy olyan feltételezett csatlakozási dátum miatt, melyet senki nem garantál.
Az ilyen irányú támogatások megváltoztatása oly módon képzelhető el, fejtegette a tanácsos, hogy a társaságiadó-mentesség helyett inkább kedvező infrastrukturális háttér megteremtésével, kialakításával próbálja meg az állam a külföldi tőkét becsalogatni. Példaként Portugáliát említette, amely a csatlakozás előtt egy modern kikötő felépítésével jelentős lépést tett afelé, hogy a beruházási “csalikat” infrastrukturális háttérszolgáltatással váltsa fel.
Bezárult a kör
Fogarasi Klárától, a Külügyminisztérium szóvivői irodájának munkatársától megtudtuk, hogy a részletes átmeneti program kidolgozása még várat magára. Az utóbbi időkben megkötött mentességi (és egyéb más) szerződésekbe azonban már bekerült egy kiegészítő passzus, amely kimondja, hogy a csatlakozás napjától az EU-s kereskedelmi szabályok lesznek mérvadóak. Ezzel megkésve bár, de lezárták azoknak a cégeknek a körét, amelyek több évre szóló mentessége várhatóan átnyúlik az ország uniós tagságának első éveire.
