Magyarországon októberig tovább csökkent a kétféle módon is számított munkanélküliségi ráta. A gazdaság lassulása és a tervezett vállalati elbocsátások ellenére egyelőre még nem nő az állástalanok száma. Mindenképpen nagy kérdés, hogy az 50 ezer forintos új minimálbér hogyan befolyásolja a folyamatokat.
Magyarországon idén augusztus és október között az ILO-ajánlás szerint számított munkanélküliségi ráta 5,5 százalék volt. Csaknem 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt – a KSH adatai szerint. Eszerint a munkanélküliek száma 228 ezer volt, 27 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
A három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 3 millió 892 ezer volt. A munkavállalási korú népesség 65 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ez több mint tíz százalékponttal kisebb arány, mint az unió országaiban megszokott. Az összes munkanélküli 46 százaléka már több mint egy éve hiába keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 és fél hónap.
Amerikai panaszokNovemberben 331 ezerrel nőtt az állástalanok száma az USA-ban, így a munkanélküliségi arány az októberi 5,4-ről 5,7 százalékra emelkedett. Ez a legmagasabb szint 1995 augusztusa óta. Idén március, a recesszió kezdete óta 1,2 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma, és 1,4 százalékponttal emelkedett a munkanélküliség. A következő hónapokban várhatóan több lesz az állástalan, a gazdaság folytatódó gyengélkedése miatt.
A GM szerint még mindig csökken
A lassuló gazdasági dinamika egyelőre nem növeli a magyarországi munkanélküliséget, holott több vállalat is elbocsátási tervekről adott hírt. A munkaügyi központok adatai szerint november végén 328,4 ezren voltak Magyarországon a regisztrált munkanélküliek, ez 1739-cel kevesebb az egy hónappal, és 33 ezerrel az egy évvel korábbinál. A statisztika valószínűleg nem csal, miután a szezonális hatásoktól megtisztított mutató szintén némi csökkenést jelez: 2,9 ezer főt egy hónap alatt.
A munkanélküliségi ráta a fővárosban már csupán 2,3 százalék, de Győr-Moson-Sopronban és Pest megyében is öt százalék alatt marad. Az ellenkező végletet pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseli a maga 17,4, illetve 15,8 százalékával. Az adatok szerint a munkanélküliségi ráta minden egyes régióban csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Inkább lassú romlás valószínűA következő fél évben várhatóan tovább csökken a foglalkoztatás az agráriumban és egyes könnyűipari ágazatokban – véli a Kopint-Datorg. A régiók eltérő munkaerőpiaci helyzete alapvetően nem változik. Nagy talány, hogy a szolgáltatások képesek-e felszívni a másutt feleslegessé vált munkaerőt. A munkanélküliség ráta 2002 végén 5,8 százalék lehet.
Az állam csak kevés új álláshelyet kínál
A minimálbér 25 százalékos emelkedése módosítja a munkaerőpiac szerkezetét jövőre – véli az Ecostat. A gazdaságkutatók szerint a költségkímélés miatt jócskán megnő a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint tovább emelkednek a munkahelyi normák. Ma már az államigazgatásban is gyakorlat a vállalkozási rendszerben való foglalkoztatás.
A munkanélküliség várhatóan nem változik az ideihez képest. A munkaerő kínálata ugyanis gyakorlatilag nem változik, esetleg kissé mérséklődik, a kereslet pedig valószínűleg enyhén bővül. A jelenlegi gondok ellenére versenyszféra nem csökkenti alkalmazottai számát, míg az állami infrastrukturális beruházások összességében némi keresletet generálnak.
Romló kilátásokAz Európai Bizottság úgy véli, a kedvező helyzet már nem tart sokáig. A munkanélküliségi ráta valószínűleg emelkedik a következő év elején, és csak 2003-ban, a remélt fellendülés hatására süllyed a jelenlegi szint alá.
A legnagyobb cégek jelenleg szinte naponta jelentik be, hogy újabb több száz, esetenként több ezer munkavállalójukat kénytelenek elbocsátani. Az elbocsátások médiában eddig közzétett száma az unióban eléri a félmilliót.
Az EU-ban még stabil a helyzet
Az Európai Unióban a 2000-es esztendő volt hosszú idők óta a munkaerőpiac legjobb éve. A konjunktúrának hála, 1997 és 2000 között 8,3 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta. Ez alatt összesen csaknem 2,8 millió új munkahely jött létre.
Azóta pedig a lassulás, valamint a terrortámadások ellenére – a közös gazdaságpolitikai akcióknak köszönhetően – a munkanélküliek aránya kissé még csökkent is. Az eurózóna átlaga 8,3 százalék, az egész EU-é pedig 7,6 százalék, a jól teljesítő britek és svédek 5 százalékos értékének köszönhetően.
