Romakérdés külföldi szemmel

(MTI) A The Economist Európa talán legfontosabb emberi jogi kérdésének nevezi a cigányság kezelését, olyannak, amely közvetlen hatással lesz az európai uniós csatlakozási tárgyalásokra és a regionális fejlődésre. A mértékadó brit hetilap "Európa kísértetszerű nemzetisége" című, prágai, kassai, budapesti és marcsevói keltezésű részletes riportjának alcímében "felületesnek és előítéletekkel telinek" minősíti Európa magatartását a cigánysággal szemben, és hatékonyabb fellépést sürget. Az Európában élő 6 millió roma minden társadalmi-gazdasági mutató tekintve legalul van: ők a legszegényebbek, körükben a legtöbb a munkanélküli, a legkevésbé műveltek, élettartamuk a legrövidebb, a leginkább rászorulnak a jóléti államra, körükben a legmagasabb a bebörtönzöttek száma, és a leginkább szegregáltak. Egyetlen mutató tekintetében állnak az élen, nekik van a legtöbb gyerekük. Összegezve ők Európa kísértetszerű, harmadik világbeli nemzete. Magyarországon és Csehországban, ahol a lakosság három százalékát alkotják, a cigányok az elmúlt tíz év legnagyobb vesztesei. A brit hetilap szerint az Európai Unió a cigányok legjobb szövetségese. "Nem várhatjuk el, hogy néhány év alatt megoldás legyen egy problémára, amely több száz évvel ezelőtt kezdődött" - idézte a lap Günter Verheugent, az EU bővítési biztosát, aki 10 millió dollár értékű, külön fejlesztőprogramot ígért a helyi cigányoknak februári szlovákiai látogatásakor. Verhuegen kijelentette, hogy a cigánykérdés nem fogja feltartóztatni az EU-bővítést. Annak is tudatában van, hogy a problémát a forrásánál kell kezelni, mielőtt bármilyen megállapodás születhet a munkaerő szabad áramlásáról. Mindenki egyetért azzal, hogy a cigányok tömeges bevándorlása az EU-ba politikai katasztrófa lenne a kibővülő unió számára.