Önvédelmi szerveződés a túlélésért, válasz a globalizációra – így jellemzik az érintettek a beszerzési társasági formát. A szakmában éppen ilyen válasznak tartják, hogy a legnagyobb hazai beszerzési társaság, a CBA Kereskedelmi Kft. stratégiai együttműködési megállapodást kötött a német Edekával, és kilépett a Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetségből.
Maga a lánc is átalakult. Néhány héttel ezelőtt 6 meghatározó tag vált ki belőle, s Reál Hungária Élelmiszer Rt. néven külön beszerzési társaságot alapított.
Információnk szerint ennek hátterében az áll, hogy a nagyobb cégek a vagyonarányos, míg a kisebbek az “egy tag, egy szavazat” elvet követték volna a döntésekkor. Viszokay Árpád, a CBA ügyvezető igazgatója a szakítást inkább azzal magyarázza, hogy a külön úton járó tagok a nagykereskedelmi tevékenységet akarták erősíteni.
Változó sorrend
Az új beszerzési társaság szakított a CBA-s hagyományokkal. Vezetőinek számításai szerint az alapító cégek összesített forgalma a tavalyi mintegy 86 milliárd forint másfélszeresére nő az idén.
A Reál létrejötte ugyan némileg átrendezte a beszerzési társaságok erősorrendjét, de a külföldi és a hazai láncok, csoportosulások között megmarad az árbevételi különbség. A multik a tavalyi forgalom alapján a napi cikkek 1500 milliárd forintos piacának 30-35 százalékát, a hazaiak pedig 20-25 százalékát adják.
Beszerzési társulások a mérlegenELŐNYÖK:
• Érdemi árkedvezmény a szállítóktól
• Központi, illetve regionális raktárak
• Disztribúciós hálózat
• Egyeztetett értékesítés
• Összehangolt akciók
• Egységes arculat
HÁTRÁNYOK:
• Tagdíj, belépési díj, fejlesztési hozzájárulás
• Kötelező választék és termékkör
• Kötelező részvétel az akciókban
• Általában egységes nyitva tartás
• Nem vagyonarányos a szavazati jog
A beszerzési társaságok súlya meghatározza a társulásokban tag, sőt a független kis üzletek helyzetét is. A szakértők a gyorsan forgó napi cikkek piacán évek óta a 200 négyzetméter alatti kis üzletek látványos visszaszorulását jósolják, a szuper- és hipermarketek diktálta árverseny következtében. Ezzel szemben az elmúlt négy esztendőben a Gfk Hungária piackutató szerint évente csak egy-két százalékkal gyengült a kis boltok súlya: az összforgalmon belül 32 százalékról 28 százalékra.
Ez még inkább figyelmet érdemel, ha azt nézzük, hogy az elmúlt két évben reálértéken is növekedett a fogyasztás, s a hipermarketek 20 százalékról 40 százalékra növelték piaci részesedésüket. A kis- és közepes boltok talpon maradása jórészt annak köszönhető, hogy tulajdonosaik felismerték a láncok üzleti sikerének titkát, s beszerzési társulásokba tömörültek.
Persze nincs új a nap alatt, nem magyar, és nem is mai találmány a szövetkezés, a beszerzési társaságok alakítása. A nyugat-európai országokban már nyolcvan évvel ezelőtt túljutottak a napi cikkek kereskedelmében a koncentráción.
A magyar piac ellenben csupán az elmúlt tíz évben élte át a “láncosodást”. Ennek dacára a hazai láncok már csaknem akkora beszerzési árkedvezményt tudnak kiharcolni a gyártóktól, mint a multinacionális óriások. A szövetségre lépett kisebb boltok ezért tudnak a szupermarketekéhez közelítő fogyasztói árakkal kirukkolni.
Nehéz helyzetben az “akciólovagok”
A független kis üzletek tulajdonosai azonban borotvaélen táncolnak. A garázsból, felesleges szobából kialakított 20-40 négyzetméteres kis üzletek kényszervállalkozó tulajdonosainak még az összefogáshoz sincs pénzük. Ők azok az “akciólovagok”, akik a nagykereskedések akciós füzeteit bújva innen-onnan gyűjtik össze az árukészletet.
Bár az élelmiszer-kiskereskedések száma stabilan 12 ezer körüli, ez csak látszólagos nyugalmat mutat: nagy a fluktuáció. Számos boltos végleg lehúzza a redőnyt, de van, aki megerősödik és csatlakozik valamelyik franchise-lánchoz, beszerzési társuláshoz.
A legkisebbeknek kínál túlélési esélyt az idén februárban elindult, a CBA által szervezett Cél Üzletlánc. Eddig hatszáz független kis bolt csatlakozott hozzá, belépési díj nélkül, de az év végére kétezren lesznek.
Minek nevezzelek?A gyorsan forgó napi cikkek piacán becsülhetően mintegy 20 beszerzési társulás található. A szövetségnek különböző fokozatai vannak. A legfontosabb cél, hogy elérje azt a nagyságot, amelytől láncnak tekintik, ekkor kaphat ugyanis érdemi, 10-20 százalékos árkedvezményt.
A leglazább megállapodáshoz társaság sem kell, elég ha az egyik tag logisztikai központja bonyolítja le a közös vásárlásokat, s a beszállító tudja, mekkora beszerzési értéket képvisel a tárgyalópartnere. Az is előfordul, hogy egyetlen közös beszerzési tranzakcióra hoznak létre a felek egy céget, amelyet azután meg is szüntetnek. Nem mindegyik társulás országos hatósugarú, hanem esetleg csak egy-két megyére szóló szövetség.
A beszerzési társulások lelke a központi, illetve regionális raktár, ahonnan a tagok a közös fellépéssel elért kedvezménnyel vásárolhatnak. Nagyobb szervezettséget jelent a láncszerű jelleg megnyilvánulásában az egységes arculat, a franchise, az összehangolt akció, a közös reklámújság.
A szövetségekben tag üzletek általában nem a teljes beszerzésüket, csak annak felét, kétharmadát szerzik be a központi raktárból, a többit más helyi csatornákból vásárolják. A tárgyalásokon mégis a szövetség összes beszerzési értéke alapján határozzák meg a kedvezményt.
Legtöbbször az élelmiszerkereskedők szövetkeznek. A húskereskedők, italforgalmazók 10-15 beszerzési paktumot kötöttek. Az élelmiszer-kereskedelem mellett beszerzési szövetségbe tömörültek például a videókazetta-kölcsönzők vagy a háztartásigép-forgalmazók is.
A multik nagyságukkal, tőkeerejükkel itthon is versenyre kényszerítik a hazai konkurenseket. A kilencvenes évek elején felvette velük a harcot néhány Füszért vállalat – s el is tűnt a piacról. Azóta a magyar cégek által szervezett láncok, ha tehetik, messze elkerülik a multik fő vadászterületét, s inkább a piaci résekre összpontosítanak.
Ilyen például a lakóhelyhez közeli boltok, a kisebb települések, háztömbök helyi ellátása. Hiszen például a Cora nem megy el Markotabödögére, de a Kisalföldi Füszért és a Coop Hungary igen.
Efféle “rés-stratégiát” választott a CBA-ból kivált Reál Rt. is. A mögötte álló mintegy 900 bolt nagy része a vásárlók lakóhelyéhez közel található. A Reál a nehezen elérhető boltoknak is alternatívát kínál saját disztribúciós rendszerével.
Sok CBA-üzlet azonban a multik közvetlen szomszédságában is megél. A társaság szerint azért, mert a nemzetközi versenytársak túlontúl uniformizáltak. Ugyanakkor például a Profi-lánc “gyorsan tanul magyarul”: átértékelte a diszkont stratégiát, és kibővítette a választékot.
Koncentráció
Amint azt a CBA/Reál-eset is tükrözi, a már kialakult beszerzési szövetségek háza táján sincs nyugalom. A koncentráció azóta is folytatódik. Információnk szerint a Csemege Julius Meinl, a Profi és a Cora még szorosabb kooperációval közös irányítású, egységes óriáscéggé akar válni Magyarországon.
A közelmúltban vált a Honiker tagjává a korábban független beszerzési társulás, a Sláger Kereskedőház Rt. és a Budapesti Élelmiszer Egyesület (Bée). Stalzer Kornél, a Metspában tulajdonos Spar Kereskedelmi Kft. beszerzési igazgatója azonban a vezető beszerzési társaságoknál nem vár alapvető szervezeti változást, összeolvadást, mert e cégeknek különböző a tulajdoni háttérük, a know-how-juk és a vállalati kultúrájuk.
Hamarosan ez a nagyság sem lesz elegendő, a növekedéshez ki kell lépni a nemzetközi porondra. Azok a hazai láncok maradnak versenyben, amelyek képesek növekedni, különben nem érik el a kritikus tömeget az uniós csatlakozással kitáguló piacon.
Ehhez azonban a legtöbb nemzeti társaságnak tőkére lenne szüksége. De az 1999-ig folyamatosan csökkenő hazai élelmiszer-fogyasztás és az árverseny miatt a forgalomból ritka kivétellel nem sikerült kitermelni a szükséges pénzt.
Igaz, a Széchenyi-terv az idén új lehetőségeket teremt. A növekedést gyorsítják az összefogás új formái, a nemzetközi kooperációs partnerek is. A CBA a német Edekával kötött stratégiai szövetséget, a Coop Hungary a Coop Centrum Bratislavával és a Coop Centrum Prahaval létrehozta a Coop Euro Rt.-t, a Honiker pedig tagja lett a European Marketing Distribution beszerzési szövetségnek.
A külföldi stratégiai együttműködés a jövőben még szorosabb lesz, még akkor is, ha a szövetségek megszilárdításának van egy bökkenője. Az tudniillik, hogy a hazai kisvállalkozások úgy csökkentik központi terheiket, hogy irreálisan szerény jövedelmet vallanak be. A külföldi kooperációval együtt járó szigorúbb ellenőrzéssel a láncokban tag egy-két üzletes vállalkozásoknak fel kell hagyniuk a számviteli stiklikkel. Ez a sajátosság persze nem fogja megakasztani a kereskedelem globalizációját.
Azt azonban nem lehet előre megbecsülni, hogy az országon belül a következő években milyen mértékűvé válik a beszerzés koncentrációja. Ez ugyanis szoros összefüggésben áll a vásárlási szokásokkal, amelyek itthon éppen átalakulóban vannak.
Szakértők szerint a hipermarketek hazai részesedése az élelmiszer-forgalomban akár 70-75 százalékra is emelkedhet a következő néhány évben, amely már valóban a független, kis boltok rovására mehet csak végbe. Az aprók részesedése így 2005-re 15 százalék alá zuhanna.
A cikk elkészítésében Kiss László, a Honiker Beszerzési Társulás Kft. elnök-igazgatója, a Kisalföldi Füszért Rt. vezére, Schneider Ágnes, a Reál Rt. vezérigazgatója és Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt segítségünkre.
