Az interneten szétküldött, Viktor és Janó által szignált e-mail azzal indokolta bojkottfelhívását, hogy a francia tulajdonos megszünteti a Győri Kekszgyárat és leállítja olyan közkedvelt termékek gyártását, mint a Balaton szelet, a pilótakeksz és a vaníliás karika. “Mi elhatároztuk, hogy nem fogunk Danone terméket vásárolni. Ezt ti is fontoljátok meg!” – írja a két e-partizán, csatlakozásra buzdítva mindazokat, akik osztoznak a pilótakeksz dicstelen vége felett érzett jogos fájdalmukban.
Viktor és Janó azt üzente
Viktor és Janó feltehetően nem foglalkozott sokat “elmélete” logikai buktatóinak felkutatásával. A termékek fogyasztásának mellőzése ugyanis Kossuth Védegylete óta már Magyarországon is elismerten az ipar “lehervasztásának” eszköze (a nagy hazafi az osztrák ipar háttérbe szorításával a magyar ipart kívánta felkarolni).
A Danone kommunikációs képviselője, dr. Szántó Péter a FigyelőNet kérdésére elmondta: álláspontjának ismertetésén kívül a Danone nem tervez válaszlépést a levéláradatra, nem kutat elindítói után, és nem kezdeményezi jogi felelősségre vonásukat. A magyar kekszpiacban óriási lehetőségek vannak. A hazai kekszfogyasztás személyenként mintegy 2,5 kilogramm évente, holott Csehországban ugyanez a mutató eléri a 7 kilogrammot. Logikátlan lenne tehát kivonulni innen.
A tömeg erejeA vevők szervezett fellépésének olyan ereje van, hogy sokszor óriáscégek is meghátrálnak. Előfordult például, hogy a magas benzinárak miatt olyan körlevelek terjedtek az interneten, melyek szerint a tankolás bojkottálásával kell megmutatni az olajtársaságoknak: nem emelhetnek ész nélkül. Arra is volt már eset, hogy bojkottal kell a mobilszolgáltatók tudomására hozni, ha túlzottan magas tarifákat számítanak fel. A Matáv pedig eredeti elképzeléseinek megváltoztatására kényszerült (azaz bedobta a törölközőt), amikor a Mindenkinek csomag megszüntetése szokatlanul gyorsan ellenséges fogyasztói hangulatot váltott ki (még tüntetést is kilátásba helyeztek).
A törvény betűje szerint
A levélözön, ha jogi szempontból értelmezzük, lehet rémhírterjesztés (Btk. 270. §) Ebben az esetben fontos motívum, hogy a ténynek valótlannak vagy elferdítettnek kell lennie. A rémhírterjesztés veszélyeztetési bűncselekmény, a büntethetőségnek tehát nem feltétele, hogy a köznyugalmat ténylegesen megzavarja. Ezzel szemben feltétlenül szükséges, hogy alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására, e nélkül ugyanis hiányzik a társadalomra veszélyessége.
A bojkottfelhívás (Versenytörvény 5. §) esetében nem feltétlenül szükséges, hogy a felhívás versenytárstól származzon, a törvény megszorító rendelkezéseinek hiányában akár más harmadik személy is elkövetheti. Itt a felhívásban foglaltak valósága az ügy elbírálása szempontjából közömbös.
Egy működő modellA LetsBuyIt.com tagsági alapon működő (member-driven) üzleti modellje (co-buying) jelentős megtakarítást ígér a csatlakozó fogyasztónak. A szokványos kiskereskedelmi egységek fogyasztói áraiban a terjesztési hálózat valamennyi költségét is kifizeti vevő, nem beszélve a tetemes haszonkulcsról. Ebben az üzleti modellben viszont közvetlenül a gyártókkal tárgyal a kereskedelmi cég, és ez a közbülső szintek kiiktatása miatt már eleve megtakarítást jelent. Amennyiben pedig a vásárlók nem bizalmatlanok a modellel szemben, az internetes működési formából adódó alacsonyabb fix költségek is jótékonyan hatnak az árakra.
Ha a vevő a király
A fogyasztók szervezett fellépésére épít a LetsBuyIt.com páneurópai elektronikus kereskedelmi cég is. Koncepciójuk szerint a gyakorlatba is át kell ültetni azt az elméleti alapigazságot, hogy a vevői alkupozíció javításával csökkenthető a vételár. A társaság jelenleg csaknem 1,2 milliós tagsággal büszkélkedhet, szolgáltatása tizennégy országban érhető el.
Azáltal, hogy az egész vásárlási folyamat a vevőtől indul el, lehetővé válik az is, hogy a fogyasztók rendelésre gyártassanak, a gyártók pedig versenyezzenek a vásárlók kegyeiért. Az ilyesféle versengés természetesen már valamennyi hagyományos modellnél áthatja a piacot, hiszen a marketing funkciója éppen az, hogy a vevő igényeinek maximálisan megfelelő termékeket és szolgáltatásokat gyártson a cég. A tagsági alapon működő formánál mindazonáltal sokkal látványosabban jelentkezik, hogy ténylegesen ki is a király.
