Amint Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak (EU), a tervezett csatlakozási forgatókönyv szerint a hazai befektető-, illetve betétvédelmi rendszernek is igazodnia kell az európai sztenderdhez. A Befektetővédelmi Alap (Beva) és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nyújtott garancialimit azonban egyelőre még távol áll a 20 ezer eurós európai szinttől. Jelenleg ugyanis mindkét intézmény egymillió forintig biztosítja a tőkepiaci befektetéseket és a bankbetéteket.
Mire vonatkozik a biztosítás?
• A Beva egymillió forintos garanciája a befektetéseket kezelő brókercégek fizetésképtelensége esetén “lép életbe”. Minden magyarországi befektetésre vonatkozik, így a külföldiek által tartott portfóliókra is. A garancia természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a befektető túlzottan kockázatos ügyletbe vágta a fejszéjét, és így “bukta el vagyonát”. Minden olyan cég köteles a Befektetővédelmi Alaphoz csatlakozni, amely legalább értékpapír-bizományosi tevékenységet folytat.
• Az OBA által nyújtott garancia a hazai banki betétekre vonatkozik, ezúttal abban az esetben, ha a betétkezelő bank válik fizetésképtelenné. Az Országos Betétbiztosítási Alaphoz minden hitelintézet köteles csatlakozni. Az OBA feladata törvény szerint a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala, a betétek befagyása esetén pedig a kártalanítás. Az OBA jelenleg hitelintézetenként és betétesenként egymillió forintig biztosítja a névre szóló betéteket (a látra szóló betétekre nem vonatkozik a garancia).
Változások az OBA-nál…
Az új hitelintézeti törvény szerint az EU-s csatlakozáskor a jelenlegi egymillió forintról hatmillióra emelkedik a garancialimit. A “biztosítás” alapvető szabályai is változnak azonban: míg most a betétes által elszenvedett kár egészére vonatkozik, az új rendszerben már önrész is lesz. A csatlakozástól ugyanis csak az egymillió forint alatti tételekre szól a teljes garancia, az 1-6 milliós károk esetén 10 százalékos önrésszel kell számolnia a betétesnek. (Természetesen a hatmillió forint feletti igényekből is csak hatmillió “érvényesíthető”.)
Forintban vagy euróbanFelmerülhet a kérdés, hogy amíg a hivatalos EU-s garanciák 20 ezer euróra szólnak, a hazai tételekben ez miért hatmillió forintként jelenik meg. Egyszerű számítással adódik (260 forintos euróárfolyamot alapul véve), hogy a közös európai fizetőeszközben kifejezett összeg 5,2-5,3 millió forintnak felel meg pontosan. Miért kerekítik ezt hatmillióra?
• Az egyik ok az, hogy az előírt kötelezettségeket túl lehet teljesíteni, a hivatalos limitet azonban mindenféleképpen el kell érni. Ezért aztán az ötmillióra kerekítés lehetősége kiesik.
• Másrészről a magyar jogszabályokban magyar fizetőeszköznek – azaz forintban kifejezett összegnek – kell szerepelnie. Így a “20 ezer eurónak megfelelő forintösszeg”-típusú meghatározások sem kivitelezhetők.
…és a Bevánál
A Beva egymilliós limitjének is a 20 ezer eurós szinthez kell konvergálnia. A csatlakozás időpontjában történő emelés azonban túl megerőltető lenne a Beva tagdíjaikat szorgosan fizető brókercégeknek, ezért a magyar állam hivatalosan derogációt (átmeneti mentességet) kért az ügyben: a csatlakozástól számított ötéves türelmi időszakot az elvárások teljesítésére.
Brüsszel azonban szereti a konkrétumokat, ezért 2003. január 1-jei csatlakozással számolva már most meghatározták az időpontokat. Ezek alapján 2008. január 1-jétől kell megemelni a Beva-limitet hatmillió forintra, sőt az EU vezetése azt is elvárja, hogy a 2008-as emelést egy 2006. január 1-jétől érvényes köztes lépés is előzze meg, amikor egymillióról kétmillióra emelkedik a Beva által vállalt garancia.
Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a Bevának nem jelentene számottevően nagyobb megterhelést az egyről hatra ugrás, mint az egyről kettőre. Így aztán az is elképzelhető, hogy a “köztes lépésben”, egyben történik meg a hatmillióra történő módosítás.
Befektetői aggályok?
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) nem örül a magyar derogációs kérésnek. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke szerint a lépés előnyt ad az EU-ba irányuló befektetéseknek a hazaiakkal szemben. Az Unióban ugyanis 20 ezer euróig garantáltak a befektetések, Magyarországon viszont csak egymillióig (ami alig 4000 közös európai valutaegységnek felel meg a mostani árfolyamon). Ezért a külföldieknek bizonyos szempontból nem érdekük, hogy a BÉT-en fektessenek be, a magyar befektetők pedig inkább kiviszik a pénzüket a hazai piacról.
Dióslaki szerint szem előtt kellene tartani azt is, hogy mikor sikerül végre a befektetőknek valóban vonzó tőzsdei feltételrendszert kialakítani. Ebből a szemszögből az alacsony garanciaszint legalább akkora “fekete pont”, mint a nemrégiben újonnan megjelent árfolyam-nyereségadó.
