Három külföldi nagyágyú a BÉT-en
A technikai háttérAz MMTS szabadpiaci rendszerben folyó kereskedéshez a tőzsde a szükséges szoftvert rendelkezésre bocsátja, de az adott ügyletek nem minősülnek tőzsdei üzletkötésnek. Az elszámolást a Clearsteam német elszámolóházzal együttműködve a Keler végzi, a kereskedési idő megegyezik a BÉT kereskedési idejével. Az adásvételeket regisztrálják a tőzsde honlapján, és – ugyanúgy, mint a hazai részvények esetében – 15 perces késleltetéssel követhetők lesznek.
Három világcég: a BMW, a General Electric és a Microsoft részvényeivel bővült a kínálat mától a pesti börzén. Micsoda szenzáció lett volna ez a tavaly ilyentájt! Több oka van annak, hogy az óriási csinnadratta most elmarad. Egyrészt a befektetők a nemzetközi és hazai részvénypiac gyengélkedése nyomán sokat veszítették lelkesedésükből. Így nem csoda, hogy a brókercégek sem tolonganak BÉT-nél a forgalmazáshoz szükséges keretszerződés megkötése miatt. Másrészt a mostanihoz hasonló befektetési lehetőséget kínáló külföldi részvényalapok sem hozták meg eddig a tőlük várt áttörést. Persze a befektetési alapok múlt évi gyenge teljesítményét szintén a világ vezető tőzsdéin tapasztalható borúlátás magyarázza. Remélhetően a piaci szereplők azért nagyobb érdeklődést tanúsítanak a külföldi részvények iránt, mint teszik azt a jelenleg elhanyagolt opciós piaccal.
Az OTP emelte a tétet
Immár biztosra vehető, hogy a Postabank megszerzéséért folytatott harcba a Magyar Posta is beszállt. A kormányzat által a múlt pénteken elfogadott egységes hírközlési törvény ugyanis lehetővé tenné, hogy az állami monopólium pénzintézeti jogosítványokat szerezzen. Ez a lépés egyúttal arra is jó, hogy az OTP újabb, ám ezúttal már az állam szemszögéből nézve kedvezőbb ajánlatot tegyen. A Világgazdaság értesülése szerint ezzel összhangban az OTP Bank felfelé módosította ajánlatát, és kész arra is, hogy a Magyar Posta reorganizációjában szerepet vállaljon. Az információk arról szólnak, hogy a korábbi 25 milliárd forintos ajánlat már 30-35 milliárd forintra hízott. Az emelkedő vételár egyúttal azt is jelenti, hogy az állam a Postabank konszolidására fordított összegből egyre nagyobb részt nyerne vissza.
Készül a jegybanktörvény
A Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, illetve az alelnökök az elnök fizetésének 80 százalékára lennének jogosultak – áll a jegybanktörvény módosításának legújabb tervezetében. A Világgazdaság információi szerint a jegybanktörvény módosításának legfrissebb változatában még kérdéses a felügyelőbizottság sorsa. Ugyanakkor visszakerült az MNB fő szervei közé a közgyűlés. A törvénytervezet kiemeli még a monetáris tanácsot, az operatív monetáris bizottságot, valamint az igazgatóságot. Még mindig bizonytalan pont, hogy az MNB-nek alelnökei, esetleg egyetlen elnökhelyettese legyen.
Az utolsó pillanatban került vissza a módosító javaslatba az a bekezdés is, miszerint az MNB alapfeladatai mellett egyéb tevékenységet is végezhet, feltéve, ha az nem veszélyezteti elsődleges célját és alapvető feladatainak teljesítését. Változás a korábbi javaslatokhoz képest, hogy az MNB közreműködhetne az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
