9,7 százalékos maginfláció

(KSH) Egy év alatt alatt, 2000. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai 13,8 százalékkal, az átlagot meghaladva emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 57, a sertéshús 41, a liszt 34, a burgonya 30, a tej 28, a szalonna 25, a párizsi, kolbász és a vaj, vajkrém 21, a szalámi, sonka 20, a kenyér, a cukor és a munkahelyi étkezés 17 százalékkal drágult. Csökkent viszont az étolaj (14 százalékkal), a hal (5 százalékkal) és a csomagolt kávé (2 százalékkal) ára az elmúlt 12 hónapban. A tartós fogyasztási (1,5 százalék), a ruházkodási (6,3 százalék) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (6,4 százalék) 12 hónap alatt bekövetkezett áremelkedése jóval átlag alatti volt. A szeszes italok, dohányáruk (11,2 százalék), a szolgáltatások (11,3 százalék) és a háztartási energia (12,1 százalék) árnövekedése pedig átlag feletti volt. Egy évvel korábban, 2000. januárban a fogyasztói árak növekedése 1,5 százalékot tett ki előző hónaphoz mérve és 10,0 százalékot 1999. januárhoz viszonyítva. A KSH számítása szerint 2001. januárban a szezonálisan kiigazított "alapdrágulás" (maginfláció) 2000. januárhoz viszonyítva 9,7, míg a szezonálisan kiigazított fogyasztói árindex 12 havi változása 10,2 százalék volt. Az előző év januárban ez a két mutató 9,4, illetve 10,2 százalék volt.