A “Közgáznak” nem kis konkurenciát jelent, hogy a Duna túlpartján is megkezdődik a közgazdászképzés, ám a versenyt természetesnek tartják, nem hagyja elkényelmesedni az embert. A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) erőteljes fejlődés indult meg akkor, amikor Miskolcon megizmosodott a gazdaságtudományi kar, pedig az számukra nagyobb konkurencia, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Bakacsi Gyula, a BKÁE rektorhelyettese úgy véli, intézményük biztosan őrzi piacvezető pozícióját. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a szakcsoportos felvételizők 95 százaléka őket jelöli első helyen, s a náluk képzettek tudnak a legjobb keresetekkel elhelyezkedni.
Szakosodás
Bakacsy Gyula szerint a felsőoktatási intézmények még egyforma arcot mutatnak, de az erősödő verseny megköveteli majd, hogy a szereplők saját tankönyveikkel és jeles oktatói gárdával szálljanak ringbe. A rektorhelyettes ugyanakkor fontosnak tartja az egyetemek közötti együttműködést is, mert léteznek szakirányok, amelyekben a pécsiek vagy a miskolciak a legjobbak, ezért nem feltétlenül érdemes más intézményeknek ezeken a területeken erőlködniük. Célszerűbb például PhD-re odairányítani a hallgatókat, vagy megvalósítani az egyetemek közötti átjárhatóságot.
Vissza a gyökerekhez
A Műegyetem a közgazdászképzéssel saját tradíciójához tér vissza, hiszen annak idején a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselte, s egy időben az európai hírű Heller Farkas közgazdász volt a rektora. A mérnökhallgatók is számos közgazdasági tárgyat tanultak, s a mai Közgáz is innen vált ki 1946-ban.
Konkurencia – némileg más képzéssel
Kerékgyártó György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) közgazdaságtan tanszékének vezetője úgy tartja, hogy bizonyos mértékű konkurenciát támasztanak majd a többi szereplőnek, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Magyarországon eddig kialakulthoz képest más típusú képzést valósítanak meg. A szakirányok megválasztásánál elsősorban a hiányok betöltése vezette őket, mindemellett náluk komolyabb műszaki ismereteket szereznek majd a hallgatók az egyetemen lévő tanszékekre alapozva, hogy komplex módon értsenek egy adott területhez.
A BMGE által korábban elindított tíz féléves műszaki menedzser képzésekre, amelyeken a műszaki tárgyak aránya magasabb (50 százalékos), mint a szeptemberben kezdődő szakirányokon, hétszeres a túljelentkezés. Ráadásul az előzetes tesztek is visszajelezték az igényeket, így optimistán tekintenek az új projekt elé. 
Csábítás
A kellően színvonalas oktatás érdekében olyan szaktekintélyeket sikerült átcsábítaniuk a Fővám térről, mint Sárközy Tamás – július elsején kezdi meg náluk a munkát – vagy Veres József. A tanszékvezető azonban a versengés helyett inkább az együttműködésben gondolkodik. Még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hároméves alapozó képzés befejeztével meghatározott számú hallgatói kontingens mehessen át hozzájuk, és fordítva.
Nem távolság
A két egyetem közelsége is lehetővé teszi a szoros kapcsolatok kialakítását. A kredit rendszer (a tanulmányokban való előrehaladást kifejező pontrendszer) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet a megfelelő kredit értékek alapján csereszabatossá tesz bizonyos tárgyakat, így a rendszer előreláthatóan általánossá válik az országban.
A tanszékvezető ezt azért is lényegesnek tartja, mert az Európai Unió rendkívül nagy hangsúlyt helyez az egyetemek nemzetközi szintű átjárhatóságára. Ennek viszont alapvető feltétele, hogy e kérdés országon belül is megoldott legyen.
Egy másik konkurencia
Az idén a győri Széchenyi István Főiskolán is megkezdődik az egyetemi szintű közgazdászképzés. Kerékgyártó György úgy tartja, a szakma még nem telített, de azzá válik. A munkaerőpiac pedig az intézmények színvonala alapján értékeli majd az okleveleket. Persze itt egyéb tényezők hatása is megfigyelhető – például az adott régióra jellemző átlagkeresetek -, mert szerinte a Pécsi Tudományegyetemről kikerültek fizetése általában alacsonyabb az indokoltnál.
A tanszékvezető a jövőt úgy látja, hogy ha a csatlakozás után szabaddá válik számunkra az unió munkaerőpiaca, a magyar közgazdászoknak nem lesznek elhelyezkedési gondjaik. Ma is komoly pozíciókat töltenek be multinacionális és transznacionális vállalatoknál.
Amit az egyetemek is megtehetnek
Több hangsúlyt kellene helyezniük arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki különböző cégekkel, ahová bejárhatnak a hallgatóik, mert egy nyári gyakorlat – amikor ráadásul sokan szabadságon vannak – rövid ideig tart ahhoz, hogy a diák beletanuljon valamibe. Az is igaz, hogy a fiatalok gyakran túlzott igényekkel lépnek fel, mielőtt bizonyítottak volna. Pedig egy tapasztalatlan kezdő kevesebbet ér, mint akinek két-három éves gyakorlata van.
Melyik diploma ér többet?
Nemcsak az egyetemeknek kell versenyezniük egymással, hanem az onnan kikerült friss diplomások között is verseny van már a jó állásokért. Sőt van, akinek az is gond, hogy egyáltalán álláshoz jusson. A tapasztalat az, hogy egyre nehezebb közgazdász diplomával elhelyezkedni, mivel a piac kezd telítetté válni.
Éppen ezért érdemes már egyetemistaként elkezdeni dolgozni egy-két cégnél, akár ingyen is. A vállalatok szívesebben vesznek fel olyanokat, akiket már ismernek, mint idegeneket félórás beszélgetés alapján, hiszen az utóbbi esetben nagyobb a kockázat, hogy a kiválasztott személy nem felel meg. Aki viszont még a diploma előtt bedolgozza magát, azt nem kell betanítani, szerez némi tapasztalatot, ezért friss diplomásként előnyösebb pozícióból tárgyal, amikor a fizetéséről kell megállapodnia.
Hol, mennyit?
A jó diploma és nyelvtudás már nem elég az elhelyezkedéshez, az állásra jelentkezőknek kemény szűrésen kell keresztülmenniük. A legjobbak igyekeznek válogatni az álláslehetőségek között, de ezt nem mindenki teheti meg. Piaci információk szerint pályakezdő közgazdászok multinacionális vállalatoknál 120-130 ezer forintos bruttó kezdő fizetésre számíthatnak, de különösen jó hírnevű, igényes cégeknél – ilyenek például a Big Five könyvvizsgáló cégek – 150-200 ezer forint között is kereshet a friss diplomás.
A fentinél alacsonyabb presztízsű vállalati körben 150 ezer forintos bért néhol még ki lehet küzdeni, de a 200 ezer forintot ezeken a helyeken már nem adják meg a kezdő közgazdászoknak. Az a hallgató azonban, aki harmad-negyedévben elkezd dolgozni egy cégnél, a megszerzett tapasztalat miatt az említett összegeknél magasabb jövedelemre számíthat. 
Kilátások
A Hay Menedzsment Tanácsadók felmérése szerint a nagyvállalati körben 120 ezer forintnál alacsonyabb alapbérért már nem vesznek fel friss közgazdász diplomás szakembert. Az elérhető fizetések közötti különbségek azonban nagyok, megközelítik a 100 ezer forintot is. A Hay adatai szerint a legjobban egyébként az információtechnológiai szektorban, pénzügyi munkakörökben fizetik meg a kezdő közgazdászokat.
A cikk elkészítésében Juhos Andrea, a Drake Beam Morin ügyvezető igazgatója, Iker Bernadett, a Next-Consulting ügyvezető igazgatója és Nagy Viktória, a Hay Információ Szolgáltatási Divíziójának vezetője volt segítségünkre.
