Jó évet zárt tavaly a magyar idegenforgalom. A csaknem hatmillió vendég közel 18 millió éjszakát töltött el. A vendégek közel harmada az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Mindennek mi azért örülhetünk felettébb, mert így a turizmus egyenlege – legalábbis az előzetes adatok alapján – meghaladta a két és fél milliárd eurót. Mi, azaz egyszerű lakosok is legyünk tehát kedvesek a külföldiekkel (például ne dudáljunk rájuk egyből, ha egy kicsit ismeretlenül mozognak az igazi volánzsonglőröknek való pesti forgalomban), különösen igaz ez azonban a vendéglátókra. Nekik szól, hogy nem érdemes átvágni a külhonból érkezetteket néhány ezer forinttal, hiszen bizalmuk elvesztése ennél sokkal nagyobb kárt jelent. Itt is előnyösebb tehát a hosszú távú szemlélet, hiszen az igazi előnyök csak így bontakozhatnak ki.
Bár nincs teljes egyetértés a fővárosi forrásmegosztásról és költségvetésről, mégsem hívnak össze emiatt rendkívüli közgyűlést. Így aztán várhatóan február 22-én születhet döntés a budapesti önkormányzatokat közösen megillető 158 milliárd forint sorsáról. A tegnapi vezetői értekezleten emellett határoztak arról, hogy a közgyűlés elé kerüljenek a 2001-es út- és hídfelújításokról szóló előterjesztések. Ezek szerint várhatóan júniusban kezdődik – mintegy 990 millió forintos költséggel – az Erzsébet híd budai oldali lehajtójának felújítása. Az útpályát szeptemberben adják majd át, a teljes befejezés novemberre várható. Június és szeptember között újítják fel a IV. kerületi Árpád úti felüljárót is, amelynek költsége várhatóan 500 millió forintra rúg majd. Áprilistól októberig tart a Rákóczi út rekonstrukciója a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között, illetve az I. kerületi Attila úté az Erzsébet híd és a Mikó utca között. A járdafelújításokkal együtt végzett munkák költsége 400-400 millió forint körül alakul majd. Az átlagember emellett csak abban reménykedhet, hogy a kátyúk kijavítására külön közgyűlési határozat mellett is sor kerül majd.
Nem kielégítő a magyar honpolgárok táplálkozási szerkezete. A kívánatosnál kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk, miközben sokszor főétel fogyasztására is elegendő összegeket verünk el fölösleges cukrokat, zsírt, ám kevés fehérjét és vitamint tartalmazó ételekre és italokra. Az európaiak között zsír- és cukorfogyasztásban – igaz előbbiben Németországgal együtt – az élen állunk, miközben a tejtermékek, a húsfélék és a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásában a legtöbb ország megelőz bennünket.
