Tőzsdehét – kamatvágás után

Egy esemény határozta meg a világ tőzsdéinek mozgását a múlt héten, az amerikai jegybank fejeseinek január 31-ei üléséig a kivárás volt jellemző a piacokon. A FED szerdai nyíltpiaci bizottsági ülésén a tőkepiacok által szinte kötelezővé tett fél százalékos kamatcsökkentésről döntöttek, és a jövőbeni kilátások is kamatcsökkentési várakozásokat mutatnak. Ámbár az ismét megugró olajár könnyen inflációt gerjeszthet, ez pedig az adósságcsapdától tartó elemzők szerint eléggé a kamatszint további enyhítése ellen hat.

Szerdán, még a kamatcsökkentés előtt került a befektetők monitorára a negyedik negyedéves amerikai GDP adat. A várakozásoktól messze elmaradó mértékben emelkedő nemzeti össztermék mellett az inflációjelző deflátor a vártnál, illetve az előző periódusnál is magasabb mutatója riogathatta volna a befektetőket, a tőzsdék azonban pillanatnyi megingás után már el is felejtették a kellemetlen számokat. Ugyanígy siklottak el a piacok a nem túl kedvező beszerzési menedzserindex felett is, miközben a Merrill Lynch olyan szép jövőképet fogalmazott meg az amerikai tőkepiacokról, hogy az ember szájában összefutott a nyál. A híres elemzőtársaság főleg a pénzügyi szektor papírjainak jósolt nagy karriert, vételre ajánlva őket. A teljesen kaotikus piacokon végül a konzervativizmus győzött, ha minimális mértékben is de a globális trenddel (lassú csökkenés) szemben felfelé mozgott a Dow Jones.

Európa piacainak teljesítményére a “visszafogott” kissé eufemisztikus jelzőnek minősülhet, a forgalom visszaesése mellett a napi fél százalékos mozgások csak fokozták a magyar befektetők álmosságát.

Itthon a politika majdnem beleszólt a tőzsde életébe: kedden kormányülést tartottak, melyen többek között a Borsodchem ügye is említve lett. Érdemi hozzászólás végül nem született a vegyipari cég körül kialakult visszás helyzetre vonatkozóan, viszont hogy történjen valami érdekes, a TB támogatott gyógyszerek áremelését eltolták egy jó negyedévvel. Itthon így a hét vesztesei a gyógyszercégek papírjai voltak, a Richter négy, az Egis három százalék felett vesztett értékéből, a nagyobbik társaság azonban alaposan rácáfolt az elemzői várakozásokra, a prognosztizált csökkenés helyett a bázishoz képest jóval magasabb negyedéves eredményt közölve február 5-én (Részletek a Richter eredményéről >>).

A Borsodchem eközben javulni tudott, annak ellenére, hogy a pénzügyi felügyelet jogi útra terelte a BC 25 százalékos csomagjának kérdését, nehéz napokat okozva az ügy minden részvevőjének – így nekünk is.

A továbbra is pangó (bár az előző héthez képest nagyobb forgalmú) piacon a többi nagy papír emelkedésének köszönhetően végül is ötven ponttal emelkedett az index öt nap alatt, és a hét nagy részében nyolcezer pont felett mozgott a BUX. Pénteken azután húsz ponttal elmaradt a lélektani határtól az index értéke.

Két kiemelkedő teljesítményt nyújtó papírral is büszkélkedhetett a tőzsde. A Phylaxia kilencven forintra ugrott, ez harminc százaléknyi nyereségnek felel meg, kimagasló forgalommal. Csütörtökön a társaság részvényeinek mintegy tizede fordult meg a börzén, bár ez mindössze százmillió forintot jelentett. A komolyabb papírok közül a Zalakerámia feleennyit erősödött, ebben szerepük lehetett az Arago kiszállásról keringő pletykáknak is.

Jól teljesített a Synergon, bár cáfolták a híresztelést, miszerint valaki érdeklődne a társaság részvényeinek nagyobb csomagja iránt. Lassan de biztosan gyengült tovább a Démász, immár az orosz válság idején tapasztalt szintre süllyedve.

Mindössze egy makromutató jelent meg a napokban, a termelői árak decemberben 0,2 százalékos csökkenést mutattak, éves szinten pedig 12,4 százalékra mérsékelték az indexemelkedést, a hírnek azonban nem volt hatása a tőzsdére.

A beindult eredményközlési szezon várhatóan csak jövő héten éri el zenitjét, de már az elkövetkezendő napokban is számíthatunk egy-két vállalati gyorsjelentésre. A Pannonplast és az Egis minden bizonnyal még a napokban a nagyérdemű elé tárja számait. A világot ugyan nem fogják megváltoztatni, de jelzésértékűnek mindenképp nevezhetőek.