Hazai kivételekA Ptk-ban tipizált szerződések, amelyeknél kötelező kellék az írásbeliség:
•Kezesség
•Kötbér
•Tartozás elismerés
•Bankhitel szerződés
•Ingatlant terhelő zálogjog
•Tartás- és életjáradéki szerződés
•Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása
•Elővásárlási visszavásárlási és vételi jog kikötése
Kötelező erejű?
Az üzletemberek számára a tárgyalások a mindennapi élet szerves részét képezik, de többségük arra törekszik, hogy minél gyorsabban túl legyen rajtuk. Különösen igaz ez az információtechnológia területén, ahol nemcsak a fejlődés gyors, hanem a gazdasági események is sebesen követik egymást. Akár olyan tempóban, hogy a termékek és szolgáltatások cseréje gyakran megelőzi magát a szerződéskötést.
Az alábbi, a valóságban megtörtént amerikai jogi eset rávilágít arra, hogy a gazdasági szakemberek bizony híján vannak alapvető jogi ismereteknek. Bár a magyar jogrend nem az angolszász esetjogra, hanem a kontinentális jogra épül, a példa a hazai gazdasági élet vezetői számára is tanulságos lehet. Annál is inkább, mivel a szerződések érvényességének tekintetében szinte ugyanaz az alapszabály: az írásos és szóbeli megegyezés csaknem minden esetben azonos.
Tengerentúli közhiedelemAz amerikaiak könnyebben megjegyzik híres emberek mondásait, mint kevésbé közismert, ám tanultabb társaikét. “A szóbeli megegyezés annyit sem ér, mint az a papír, amire leírták” – hangzik Samuel Goldwyn amerikai filmproducer szkeptikus, bár minden bizonnyal a tapasztalat ihlette megállapítása. Pedig a szóbeli megállapodás elvileg ugyanolyan kötelező jellegű a felekre nézve, mint az írott, ha a felek megegyeztek az ügylet feltételeiben. Az a tény, hogy nincs írásba foglalva, nem eredményezi azt, hogy a benne foglalt jogok és kötelezettségek ne lennének érvényesíthetők. Attól a pillanattól kezdve, hogy a megállapodás életbe lépett, legyen írott vagy íratlan, elméletileg a bíróság előtt is megáll. Igaz, nehézségek léphetnek föl, amikor bizonyíték szükséges a megállapodás létrejöttének igazolásához.
A jogi eset
A kétszereplős történet az IT-szektorban játszódott le nemrégiben. Egy szoftvercég egy nála kisebb, oktatásra szakosodott konzultációs társaságot bízott meg azzal, hogy frissen kifejlesztett programjának használatát ismertesse meg vásárlóival.
A szóbeli megállapodásról a szoftvercég tájékoztatta is ügyfélkörét. Ezzel egyidejűleg a megegyezés lényegi elemeit tartalmazó jegyzetek gazdát cseréltek a felek között, ezeken egyébként a tréning kezdő dátuma is rajta volt. A szoftvercég átadta a vevőlistát az IT-konzulensnek, aki új munkaerőt vett föl a feladat ellátására, és a betanítás kezdetét vette.
A problémák csak akkor kerültek felszínre, amikor a szoftver cég a kiinduláskor kötött szóbeli megállapodást ügyvédeinek unszolására írásba akarta foglalni. A jogi szakemberek ugyanis kifogásolták az informális megegyezést, de a két fél nem tudott megegyezni, ezért bírósághoz fordultak.
A pert a megbízott kezdeményezte. Azzal érvélt, hogy a szolgáltatás nyújtására szóló megegyezés igenis létrejött.
A bíróság egyértelműen a felperesnek adott igazat, aki megnyerte a pert. A bíróság állásfoglalása szerint ugyanis a tárgyalások kezdetekor a szolgáltatás minden egyes lényegi elemében megegyeztek. A megállapodás létrejöttét igazolta az is, hogy maga a szolgáltatás is kezdetét vette.
Tanulságok
Az eset tanulsága, hogy a feleknek kezdetben az irányvonalat kell kijelölni. Ha az egyezkedés során maradnak tisztázatlan kérdések, akkor azt a tárgyalásról készített feljegyzésben a “megegyezés tárgya” toldattal érdemes szerepeltetni.
A cégeknek arra is figyelniük kell, hogy ne kezdjék el a munkát, mielőtt minden részletben meg nem egyeztek, mivel a munka elkezdése azt jelenti, hogy létrejön a szerződéses jogviszony. Nota bene: ez a magyar jogban másképp van, mivel jogviszony csak akkor keletkezik, ha a szerződés valamennyi apró pontjában egyezségre jutottak.
Létfontosságú emlékezni ugyanakkor arra, hogy a megállapodás attól a pillanattól életbe lép, amint a tárgyaló partnerek között akár szóban akár írásban megegyezés születik. Persze a szóbeli megegyezéseket szinte mindig érdemes írásba foglalni. Ám a szerződés csak az eredeti megállapodással összhangban készülhet.
(Az anyag Michael Arnold “Verbal is also binding and legal”, a Financial Times oldalain megjelent cikke alapján készült.)
