Meglepetésként érte tegnap este a hír az egész magyar pénzügyi életet, hogy a magyar állam a Postabankra költött közel 200 milliárd forintnyi összeg egy jelentős részét a bank egykori könyvvizsgálóin szeretné behajtani. Emlékeztetőül: a kormány 1997-98-ban 170 milliárd forintot költött a Postabank tőkeemelésére és konszolidációjára. Mivel mindez közpénzekből történt, ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy minden magyar állampolgár fejenként 17 ezer forinttal járult hozzá a bank rendbetételéhez. Ennek következtében a fenti összeg egy része megtérült, így a veszteség 100 milliárd forint körül van. Éppen ennyit akar az állam most behajtani az auditáló cégeken…
A fenti kalkuláció természetesen sántít, hiszen a bank rendbetétele elengedhetetlen volt a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése miatt, az azonban tény, hogy sem az ügyészég, sem a rendőrség nem volt képes még teljesen felgöngyölíteni az ügyet és vádat emelni a korábbi vezetőség ellen. Az auditorok számonkérésére korábban már történt egy halvány kísérlet, a mostani lépés azonban “korszakalkotónak” minősül: ilyenre ugyanis nem volt még precedens a magyar joggyakorlatban.
Alapos körültekintésAz ügyvédi iroda alaposan, több hónapon keresztül tanulmányozta a nemzetközi jogi gyakorlatot, mielőtt beadták volna a keresetet. Közel negyven európai és száz amerikai per anyagának átnézése volt szükséges, mivel Magyarországon még nem volt a mostanihoz hasonló per. Eddig csupán kisebb perek folytak könyvvizsgáló cégek ellen.
A perben álló felek
• A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tájékoztatása szerint a felperesek között a magyar államot képviselő Pénzügyminisztérium mellett ott van a többi tulajdonos is: az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek Rt., a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt..
• Az alperesek a Postabank mellett, 1994-1998 között tevékenykedő könyvvizsgálócégek: a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. valamint a magyar Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. Szilágyi Judit, az Arthur Andersen partnere a Magyar Hírlapban azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a cég egyetlen évben sem volt a Postabank megbízott könyvvizsgálója. Az audit cég csak 1996-tól, a nemzetközi előírásoknak megfelelően készített pénzügyi kimutatásokat auditálta. 1994-96 között a mérlegek vizsgálatát a Prudentia végezte.
• A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál kezdeményezett perben az államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda fogja képviselni, akik már hónapok óta dolgoznak az ügyön.
Mi a vád?
A magyar állam arra alapozza keresetét, hogy az alperesek – tehát a könyvvizsgálók – nem jelezték a Postabanknál felmerülő problémákat. Aláírásukkal hitelesítették a bank könyveit és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzvilágban hamis kép alakuljon ki a Postabank helyzetéről. A mérlegadatok mögötti valós problémák a nyilvánosság számára így csupán 1998 őszén lettek nyilvánosak. A befektetők tehát hosszú ideig nem a valódi képet láthatták a “macis banknak”, ráadásul a tőkeemelés és a konszolidáció is az alperes cégek által ellenőrzött mérlegek alapján történt.
Egyes hírek szerint a keresetlevél nem azt állítja, hogy az auditáló cégek okozták a teljes kárt. A könyvvizsgálók csak hozzájárultak a veszteségek létrejöttéhez, a másik közreműködő nyilvánvalóan maga a Princz Gábor vezette korábbi vezetőség.
Könyvvizsgálók biztosítvaÉppen a hasonló, könyvvizsgálat során elkövetett hibákra szoktak a nagyobb cégek felelősségbiztosítást kötni, amelyek általában fedezni szokták az esetleges perek költségét. A biztosítás összegét nem lehet pontosan tudni, de a Magyar Hírlap információja szerint a Big Five cégeinek magyar leányvállalatai 10-20 millió dolláros, azaz 3-6 milliárd forintos biztosítással rendelkeznek. Ez azonban korántsem fedezné a kártérítés összegét, amennyiben a pert az állam megnyeri…
Mit mondanak a könyvvizsgálócégek?
Az auditcégek egyelőre csak a híradásokból értesültek a vádemelésről, ám azonnal értetlenségüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban és nem ismerik el felelősségüket. Az Arthur egyelőre nem kommentálja az ügyet, a Deloitte hangsúlyozza, hogy “magas szakmai színvonalon látták el a Postabank könyvvizsgálatát” és szerintük a kárigény teljesen megalapozatlan. A Prudentia minden rendelkezésre álló információját átadta az államnak, és már 1996-ban figyelmeztetett, hogy a bank mérlegei jelentős kockázatokat rejtenek. Auditorként akkor azonban éppen azért fogadták el mégis a bank mérlegét, mert az állam garanciát vállalt a kockázatos ügyletekre…
