A szakképzett munkaerő hiánya mindig is komoly problémát jelentett a fejlett gazdaságú nyugat-európai országokban. Az informatikusok esetében – most úgy tűnik – még ennél is nagyobb a baj. A megoldás érdekében különféle szervezetek, és politikusok más és más megoldásokat javasolnak.
Magyar helyzet
Hazánkban sem jobb a helyzet. A jól képzett, egyúttal kreatív beállítottságú informatikusokból itt is kevés van. Ennek fő okai nem csak az állami oktatás pénzügyi nehézségeiben keresendők, hanem abban is, hogy a magyarországi számítástechnikai képzés elsősorban a felhasználói képességek átadására összpontosít, és kevesebb hangsúlyt fektet arra, hogy magas szinten képzett szakemberek dolgozzák ki azokat a rendszereket, amelyeket naponta használunk.
Így tehát a két oldal jelenleg nincs egyensúlyban. Bár hozzá kell tenni, hogy az Oktatási Minisztérium már régebb óta kiemelten kezeli az informatikaoktatást, és sürgős feladatának tekinti, hogy a többi európai országhoz viszonyítva javítsa a magyarok alapszintű számítástechnikai ismereteit, mivel ebben még erősen elmaradottak vagyunk.
Hát a szomszéd?
Ausztriában az utóbbi időben ez a probléma az eddiginél is nagyobb méreteket öltött. Christoph Leitl, az osztrák Gazdasági Kamara elnöke csütörtökön újra emlékeztetett arra, hogy az ágazatnak belátható időn belül szüksége van az újabb, jól képzett munkaerőre. Ennek érdekében azt javasolta, Ausztria kössön kétoldalú szerződéseket az Unió tagjelölt országaival, melynek értelmében ideiglenesen megnyitnák a határokat munkaerő-piaci szempontból.
Martin Bartenstein gazdasági miniszter, hasonló megoldást javasol, melynek alapja ugyancsak a külföldi munkaerő-beszerzés. Ő azonban belügyi szinten foglalkozna a problémával, és a családösszevonás területén feleslegessé vált két különleges bevándorlási kvótát használná fel erre a célra. Az képzett munkaerőnek fenntartott eddigi határ évi 1000 fő volt, amely az osztrák gazdasági miniszter javaslatával 2000 főre módosulna.
Majd Amerika segít?
A Die Presse című lap csütörtöki számában szintén említi a problémát, és rámutat, hogy Európa nyugati régióihoz hasonlóan az EU-tagjaelölt országokban sincsen ilyen téren munkaerő-piaci túlkínálat. Emiatt Európa minden területén magasak az informatikusi bérek, és mivel mindenütt hiánycikk a számítástechnikai szakember, rövid és középtávon egyelőre nem kínálkozik végleges megoldás.
Miközben Európa a szakképesített munkaerő hiányával küszködik, a tengerentúlon a múlt év folyamán több mint 200 internetes cég ment tönkre, és közel 15 ezer alkalmazott veszítette el munkáját. Emellett az amerikai technikai papírok őszi-téli mélyrepülése miatt leértékelődött dot.com vállalkozások sorra európai kézbe kerültek. Amennyiben az ilyen téren lebonyolított nagyobb felvásárlások komolyabb leépítésekkel járnak, igen csekély mértékben javulhat a helyzet Európában.
