Ugye milyen vonzó, ha valakinek osztályvezetői állást ajánlanak? Lefagy azonban a mosoly az arcunkról akkor, ha kiderül: a munkaszerződési ajánlat szerint nincs túlórapótlék, sőt a gondatlan károkozásért még egy évi átlagkereset erejéig is felelnie kell a dolgozónak. A cég indoklása szerint azért, mert a vezető, az vezető. Nem biztos, hogy igaza van.
Ki a vezető a jog szerint?
Az tény, hogy a vezetőkre az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, mielőtt azonban belemennénk a dologba, nem árt tisztázni:
Hasznos tudni!Ha nincs közgyűlési határozat arról, hogy a munkakörünk tényleg vezető állásúnak minősül, mégis a szigorúbb feltételeket akarják “lenyeletni” velünk, akkor simán visszautasíthatjuk a kezdeményezést. Jogszerűen ugyanis a munkaszerződésben nem lehet kikötni azt, hogy a munkavállaló vezető állásúnak minősül. Ilyen esetben a munkajog általános szabályai az irányadók még akkor is, ha a szerződésbe a munkáltató szeretné belevenni a szigorúbb feltételeket. Sőt, még az aláírt szerződés sem számít, hiszen jogszabályba ütközik, vagyis egyszerűen az általános munkajogi szabályok lépnek helyette életbe.
tényleg vezető állásúnak minősül-e az adott munkakört betöltő munkavállaló. Első körben ugyanis ebbe a kategóriába csak az ügyvezető és annak helyettese tartozik, az esetünkben szereplő osztályvezető tehát nem. Rá a szigorúbb feltételek kizárólag akkor érvényesek, ha a cég tulajdonosai (nem az ügyvezető vagy a vezérigazgató!) a munkakört “kulcsfontosságúnak” minősítették. Ehhez a minősítéshez tulajdonosi – közgyűlési, taggyűlési – határozat szükséges, ezt vitás esetben feltétlenül el kell kérni.
Milyen speciális szabályok érvényesek a vezetőkre?
• A speciális bizalmi viszony miatt egyszerűbbek a felmondási szabályok,• nem terjed ki rájuk a kollektív szerződés hatálya,
Aki tehát nem vezetőMivel a beosztottakra az általános munkajogi szabályok érvényesek, a munkaszerződésben nem lehet kizárni az ellenértéket a rendkívüli vagy túlmunkáért. Ezenkívül a gondatlan károkozásért is legfeljebb másfél havi átlagkereset erejéig terjed a kártérítési kötelezettség.
• az ismert felmondási tilalmi esetek rájuk nem érvényesek, vagyis például betegszabadság alatt is felmondhat nekik a munkaadó,
• szigorúbbak az összeférhetetlenségi, versenytilalmi szabályok,
• a magasabb felelősség miatt más szabályok szerint felelnek az általuk okozott károkért.
És ha időközben átminősítik a posztot?
Előfordulhat, hogy a cég egyik közgyűlésén döntés születik arról, hogy az egyik vagy másik munkakört a cég szempontjából kulcsfontosságúnak minősítik, és a munkavállalóra a szigorúbb szabályokat szeretnék érvényesíteni. Fontos tudni, hogy ezeket a feltételeket külön megállapodásban el kell fogadtatni a dolgozóval.
