Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!
Kattintson ide!
“Elszántság” – talán ezzel az egy szóval lehetne jellemezni azt, amit most hétvégén a kormány oldalán láthattunk, akár a minimálbérrel kapcsolatos döntést nézzük, akár a szövetkezeti üzletrészek kivásárlásával kapcsolatos elhatározást. Talán éppen az utóbbi időszak politikai botrányai, a koalíció recsegése-ropogása teszi, de tény, hogy a friss gazdasági döntéseinél ezt a furcsa elszántságot mutatja a kormány és főleg a kormányfő, aki mintha az idő sürgetését érezné, szeretné magát beleiratni a történelemkönyvekbe.”Gazdaságfilozófiai váltásról van szó” – teszi egyértelművé Orbán Viktor azt, hogy a döntések mögött nem feltétlenül az ésszerűség, hanem ideológia is áll. És innentől kezdve már lehet félni az egyébként hasznos elszántságtól is, újra a Fideszre oly sokról jellemző voluntarizmust szagolunk, ami a pragmatizmussal szembe állítva valóságos csapásözönt sejtet a gazdaságra.
Itt van például a hétvégi két döntés. A minimálbér radikális megemelését akár még üdvözölni is lehet, ráadásul a hazánkba települt multik – ahol az átlagbérek színvonala amúgy is magasabb – emiatt nem szedik szét a gyáraikat, emiatt nem települnek keletebbre, vagyis a versenyképességünk tényleg nem sérül. A baj inkább ott van, hogy a kormány nem törekedett megegyezésre a gazdaság szereplőivel, főleg az intézkedés igazi kárvallotjaival, a kompenzációt kérő kis- és középvállalkozásokkal valamint az elbocsátásoktól tartó munkavállalókkal. Szintén a megegyezés teljes hiánya jellemzi a szövetkezeti külső üzletrészek kivásárlását egy csapással megoldani kívánó elhatározást. Törvény lesz – hangzik a verdikt a balatonöszödi kormányülésről és újabb kisgazda szavazóréteg jut majd pénzéhez, kerül amibe kerül. Akár állami pénzen is, hiszen egy állami pénzalap felállítását tervezik. Tehát, elszántság, kísérletezés, az esetleges hatások mérlegelése nélkül.
Annak pedig ezek után már csak halkan örülhetünk, hogy a GKI legfrissebb konjunktúra jelentése nem jósol nagyobb bajt, a külkereskedelem dinamikája fennmarad, ráadásul az ipart már a hazai fogyasztás is húzza. Milyen jó, hogy a gazdaság szekere már a politikusok nélkül is halad, sőt néha azok ellenére is!
