Hárommilliárd dollárra rúgott tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya, ami 300 millióval kedvezotlenebb az elozo évinél. Az export 8,7 százalékos, az import 9,0 százalékos bovülésén belül az ipari vámszabad területek exportja 30, importja 32 százalékkal nott. Ezzel szemben a vámterületi forgalomban a kivitel 3,2 százalékkal csökkent, az import 1,1 százalékos gyarapodása mellett. A vámterületi gazdaság külkereskedelmi hiánya 5,2 milliárd dollárt ért el, közel 0,7 milliárddal többet, mint 1998-ban.
A legdinamikusabban ezúttal is a gépek és gépi berendezések exportja bovült, 19,8 százalékkal. Ennek nyomán e kör már az export 57 százalékát teszi ki, s aránya az importban is elérte az 50 százalékot. Az élelmiszer-gazdasági termékek kivitele 17,7 százalékkal csökkent.
A külkereskedelem relációs szerkezete fokozódó koncentrációt mutat. A fejlett országokba irányult a teljes kivitel 83,8 százaléka (ez 3,5 százalékpontos növekedést takar). Ezen belül az összexport 76,2 százaléka megy az Európai Unió tagállamaiba; e relációban egyébként a tavalyi 300 milliós után igen jelentos, 1 milliárd dolláros magyar aktívumot sikerült elérni. Mindeközben csökkent a közép- és kelet-európai országok részesedése: az exportban 12,4 százalékra, az importban 14,3 százalékra.
A vámszabad területi vállalatok külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása pozitív, ugyanakkor aktívumuk mögött – e szféra egyenlege tavaly 2,2 milliárd dollárt tett ki – olyan hozzáadott érték áll, amelynek csak a fele tekintheto hazai jövedelemnek (mindenekelott a kifizetett munkabérek és közterheik). A többi, adott esetben, tokejövedelem címén kivonható az országból. A vámterületi gazdaságnál viszont az figyelheto meg, hogy az élelmiszereken kívül minden termékcsoportnál jelentos a mérleghiány. Mindezek miatt a jelenlegi külkereskedelmi szerkezet és annak változási iránya növekvo bizonytalanságot jelentenek a fizetési mérleg számára.
FEHÉR ERZSÉBET, a Pannonplast Muanyagipari Rt. elnök-vezérigazgatója: “Minden cég esetében az egyéni gazdasági érdekek döntik el, hogy számára mely külföldi piac fontos igazán. Egy dolog azonban biztos: ha valamely társaság mérethatékonyan kíván termelni, létkérdés számára a külföldi jelenlét, mindenekelott a hazai piac viszonylag kis mérete miatt. Ennek megfeleloen a Pannonplast – több más vállalathoz hasonlóan – az export eroteljes bovítésére törekszik. Természetesen ezek az erofeszítések, a földrajzi meghatározottság és a már meglévo kapcsolatok jegyében, elsosorban az Európai Unió országait célozzák.”
FOTÓ: VITELICS TÍMEA
