Természeti katasztrófák sorozata sújtotta az elmúlt esztendoben a magyar mezogazdaságot: árvizek, belvizek soha nem látott mértékben pusztították az oszi vetésu növényeket, hátráltatták a munkát. A téli-tavaszi károk összértéke meghaladta a 9,5 milliárd forintot, s ezen belül a mezogazdasági hasznosítású területeken több mint 8 milliárd forint kár keletkezett. A nyári elemi csapások során az ár- és belvíz, a viharok és a jégverés okozta veszteségek 10,3 milliárd forintot tettek ki. Összesen 437 ezer hektár terület, ebbol 280 ezer hektár szántó került víz alá. A fenti okok miatt 1999-ben nem voltak kiemelkedo teljesítmények a magyar mezogazdaságban. A mezogazdasági termékek termelése – elozetes adatok szerint – 3-4 százalékkal esett vissza. Ezen belül a növénytermelés 5-6 százalékkal csökkent, míg az állattenyésztés esetében az 1998. évi színvonal lényegében változatlan maradt.
A mezogazdaság számára komoly probléma, hogy 1999-ben a felvásárlási árak éves szinten alig változtak (az állatok esetében egyenesen csökkentek), míg a termeléshez felhasznált iparcikkek csaknem 10 százalékkal drágultak. Emiatt az agrárolló tovább nyílt, a termékek jövedelmezosége nem javult.
Fokozódott az agrárkormányzat diplomáciai tevékenysége, így olyan piacokon is megjelenthetnek az itt készülo élelmiszerek, ahol eddig ismeretlen volt a magyar termék. Ennek ellenére, a világpiaci árak esése miatt, 1999-ben a mezogazdasági és élelmiszer-ipari export árbevétele 16,8 százalékkal, 2,3 milliárd dollárra esett vissza. Az agrártermék-import értéke összesen 1 milliárd dollárt tett ki (ez 17,7 százalékos csökkenésnek felel meg); az 1,3 milliárdos aktívum 18,0 százalékkal gyengébb a megelozo évinél.
A 2000. esztendo kilátásai kedvezobbek, mégis, már az is eredménynek számítana, ha a mezogazdasági termelés szintje azonos lenne az 1999. évivel.
TEMESFOI ISTVÁN, a Globus Konzervipari Rt. elnöke: “A kormánynak mielobb felül kell vizsgálnia a magyar agrárstratégiát, mert – némi túlzással – a nemzeti jólétünk múlhat azon, mennyire tudjuk képviselni érdekeinket az uniós csatlakozás során. Ha nem sikerül úgy alakítanunk a támogatási rendszereket, hogy az importvámok csökkenésével beözönlo nyugat-európai mezogazdasági termékek ne szoríthassák ki a magyar árut a piacról, akkor akár százezrek is munka nélkül maradhatnak. Nem lenne jó, ha a kiváló hazaiak helyett külföldi élelmiszereket kellene fogyasztani, mert termeloink nem képesek versenyezni az unióban igényelheto támogatásokkal.”
FOTÓ: SÁROSI ZOLTÁN
