Top 10 – a magyar festménypiacon

Nincs könnyű helyzetben manapság az, aki magyar festők műveivel szeretné bővíteni gyűjteményét, mivel az elmúlt 2-3 évben hihetetlen módon megugrott ezeknek a képeknek az ára.

A drágulás okai

• A sokkoló drágulás elsősorban az egyre gyakoribb aukcióknak köszönhető, ahol egy festmény ára egyik pillanatról a másikra akár a tízszeresére is nőhet. Kmetty János Csendélet KUT folyóirattal című képénél például 3,5 millió forintról indult a kikiáltás. A Mű-Terem, Galériában tartott árverésen végül 30 millióért talált gazdára ez a festmény, ami közel kilencszeres áremelkedést jelentett!

• A drasztikus áremelkedés másik oka a fizetőképes kereslet dinamikus növekedése. Egyre többen vannak ugyanis akik megengedhetik maguknak, hogy nagy összegeket fizessen ki egy-egy képért. A helyzethez azonban hozzátartozik a divat is: sokan azért szállnak be a műtárgypiacra, mert nem akarnak kimaradni a felső társadalmi státusz új szórakozásából.

• A kiemelkedő képek olykor szinte csillagászati ára azzal is magyarázható, hogy egyre kevesebb van belőlük még “szabadon”, egyre több került be olyan komoly gyűjteményekbe, ahonnan egyhamar nem mozdul ki. Egy ilyen festmény megszerzése így igazi kincset jelent új gazdájának.

Árak az égben

Érdemes megnézni, hogy hogyan alakultak a leütési árak az elmúlt 2-3 évben, az azelőtti évekhez képest. Míg 1997 előtt ritkaság számba ment, ha egy kép ára egyáltalán meghaladta a 10 millió forintot (ilyen kivétel volt, pl. egy Tihanyi kép az egyik BÁV aukción 13 MFt-ért, illetve egy Idősebb Markó 12 Mft-ért a Nagyházi Galéria árverésén), addig ma már egy 10 milliós kép “csak” közepesen drágának számít. Még ha tekintetbe is vesszük az inflációt, az áremelkedés akkor is igen jelentős.

Jó befektetés

Összehasonlítva a többi befektetési formával a műtárgypiacon kiemelkedő hozamot lehetett realizálni az utóbbi időszakban. A tőzsde szárnyalásának vége, és sem a banki betétek, sem az állampapírok nem szállhatnak versenybe a festményekkel. Egyedül még az ingatlanpiac számított igazán jó befektetésnek az utóbbi 1-2 esztendőben, és befektetési szakértők szerint a közeljövőben is lakásba és műtárgyakba érdemes majd fektetni, ezek ugyanis még mindig alulértékeltnek számítanak, így aki figyelmesen keresget, igazi “kincsre” bukkanhat.

Az első fecske

Az első kiugró árú kép egy Rippl-Rónai pasztell női portré volt, mely 21 millióért kelt el 1998-ban a Mű-Terem Galéria árverésén. Ez akkor olyan magas árnak számított, hogy a leütés előtti pillanatokban szinte lélegzetvisszafojtva figyelte mindenki a hihetetlen áremelkedést és az árverés végén a közönség tapsviharban tört ki. (Az is mutatja, hogy mennyire váratlan és szokatlan volt ez az összeg, hogy az árverés vezetője nem is tudta hirtelen, hogy a 20 milliós licit után mi a következő lépcső. Elvileg ugyanis a 22 millió forintos licitlépcső következett volna, de az árverező hirtelenjében csak 1 MFt-tal emelte az árat, így lett végül a kép ára 21 Mft.)

Ezután a rekord után, szinte minden árverező ház próbálta megdönteni a többiek által elért csúcsokat. Ez hamarosan sikerült is a Kieselbach Galériának, aki azóta is tartja az első helyet a 70 millió forintos Szinyei képpel.