A Telex kérdésére Vitézy Dávid kijelentette, hogy a koncesszió megszüntetése után a Magyar Közút veszi vissza az autópályák üzemeltetését és fenntartását, visszavéve a mérnökségi telepeket, az eszközöket és a korábban kiszervezett 900 dolgozót.
Újságírói kérdésre Magyar Péter tisztázta, hogy a családi pótlék emelése a 2027-es költségvetésben fog megjelenni.
A végzés nem végleges, azzal szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be.
Magyar Péter bejelentette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés ügyében a kormány nem is egy büntetőfeljelentést tesz, és reméli, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hatóságok is aktívan fellépnek majd a száz- és ezermilliárdos károk miatt.
Az eredeti szerződéssel a Magyar Közút teljes autópálya-üzemeltetési üzletágát átadták a koncesszornak: 900 dolgozót, 18 mérnökséget és a teljes gépparkot, ami megnehezíti a feladatok azonnali állami visszavételét.
Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az MKIF az elmúlt három évben 95,7 milliárd forint adózott eredményt termelt, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, miközben érdemi új autópálya-építési munkálatokat még nem is végeztek.
Az M6-os autópálya-koncessziós opció lehívásának megtagadásával és az eddigi üzemeltető megbízásával a kormány 11 év alatt 105 milliárd forintot, a teljes időszakra vetítve pedig mintegy 300 milliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak,
Ugyanazt az A kategóriás burkolatfenntartási szintet a régi koncesszor 44 milliárd forintért látta el 11 évre, míg az új MKIF koncesszió ezt 1409 milliárd forintért végezte volna, ami óriási túlárazás.
Borbély Balázzsal még veretlen a csapat az európai porondon, pedig már kilenc meccset is megvívott.
Vitézy bemutatta a Rogán által aláírt dokumentumot, amely szerint a nyilatkozatot kizárólag a koncessziós társaság javára tették meg, harmadik személyek számára nem adható át, nem idézhető és semmilyen formában nem hozható nyilvánosságra.
Miközben a koncessziós beruházások hitelhiány miatt el sem indultak, a magyar állam havonta fixen 20-25 milliárd forintot utalt a magáncégnek, ami tízszerese annak az összegnek, amiből a Magyar Közút korábban az autópályákat üzemeltette – mondta el Vitézy.
Vitézy Dávid ismertette, hogy a koncessziós autólízinget Mészáros Lőrinc autókereskedése biztosítja, míg a kommunikációért Várkonyi Andrea ügynöksége, a Whitedog Media felel.
Egyetlen szerződésmódosítással, verseny és közbeszerzés nélkül, Rogán Antal aláírásával összesen 8000 milliárd forinttal emelték meg az autópálya-koncessziós szerződés értékét a magánpartner javára.
A sztrádán Kiskunfélegyháza közelében egy sávon halad a Szeged felé tartó forgalom.
Vitézy Dávid rámutatott a szerződésmódosítás abszurditására: az állam arra hivatkozott, hogy
Magyar Péter megerősítette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés módosításaival és a kamuköltségek elszámolásával a korábbi kormányközeli döntéshozók több ezermilliárd forintot – a magyar egészségügy éves költségvetésénél is nagyobb összeget – akartak kivonni az államkasszából.
A koncessziós magáncégnek megítélt beruházási többletköltség-kompenzáció mértéke több éven keresztül összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével – hangzott el.
A háborús költségnövekményekre hivatkozó kormányrendelet alapján számos állami építési beruházásnál – például a Duna Aszfaltnak és másoknak – számlák és érdemi igazolások nélkül, puszta bemondásra fizettek ki plusz milliárdokat.
Vitézy Dávid szerint az MKIF azért nem kapott bankhitelt az összeláncolt projektekre, mert túl kockázatosak voltak.
Vitézy Dávid kiemelte, hogy mivel az MKIF magáncégként nem közbeszerzés-köteles, a 35 éves időtartam alatt a hozzá közel álló, saját érdekkörébe tartozó szereplőket választhatja ki beszállítónak és alvállalkozónak a magyar állam pénzéből.
A 2022 májusi aláírást követően 2023-ban háromszor is módosították az autópálya-koncessziós szerződést, amellyel közel 50 százalékkal megemelték az anyagi ellentételezést, háborús helyzetre és egyéb előre nem látható okokra hivatkozva.
Az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltető magáncégnek.
A sérültek közül négynek az állapota válságos.
