Obama nemcsak egy világhatalmat képvisel egy regionális hatalommal szemben, de politikai pozíciói is erősebbek. Netanjahu viszont kemény belpolitikai kutyaszorítóban van. Ha enged Obamának a palesztin kérdésben, kihátrál mögüle saját jobboldali tábora; ha viszont látványosan konfrontálódik vele, politikai értelemben halott emberré válik Izraelben. Ám továbbra is úgy vélem, hogy alapkérdésekben nem fog engedni.
Mit lép Obama?
A nagy kérdés Obama. Nem kétséges, hogy amit akar, az a jelenlegi izraeli kormány szempontjából merő illúzió, vagy éppenséggel politikai naivitás. Képes lesz-e arra, hogy elképzeléseit (akár Izraellel szemben is) megvalósítsa?
A találkozó eredményeiből az szűrhető le, hogy Obamának egy fontos dolgot sikerült elérnie: az Amerika nemzeti érdekei szempontjából fontosnak minősített kétállami megoldás már az elkövetkező hónapokban konkrét formában is a nemzetközi diplomácia (és így, ha akarja, ha nem: az izraeli kormány) napirendjére kerül.
Míg az iráni atomprogram Netanjahu által létfontosságúnak minősített kérdésében az amerikai kormányzat csak a júniusi iráni elnökválasztást követően elkezdődő tárgyalások év végi kiértékelése után hajlandó az „egyéb” eszközök bevetését mérlegelni.
Addig azonban Amerika nagyszabású új közel-keleti béketerve áll majd a figyelem középpontjában. Washington elvárja, hogy az izraeli kormány már a most vasárnapi ülésén döntsön az illegális ciszjordániai telepek felszámolásáról, valamint a gázai import- és export-korlátozások és a nyugat-parti útlezárások enyhítéséről.
Új alapokra helyezné az amerikai-arab kapcsolatokat
Június 4-én, vagyis két hét múlva Obama beszédet mond Kairóban, amelyben az arab világgal fennálló kapcsolatok új alapokra helyezéséről lesz szó, beleértve az izraeli-palesztin konfliktus rendezésének főbb feltételeit is.
A most kidolgozás alatt álló béketerv részleteit George Mitchell közel-keleti főmegbízott június végén egyezteti a térség államainak vezetőivel, és Obama ez után fogja azt a nyilvánosság elé tárni.
Az Obama-terv
A két vezető izraeli héber nyelvű napilap, a Yedioth Ahronoth és a Mááriv beszámolóiból az derül ki, hogy az Obama-terv többek között az alábbiakat tartalmazza: Izrael mellett létrehoznak egy területileg folytonos, demilitarizált palesztin államot; az arab és a muszlim világ elismeri Izraelt és gazdaságilag együttműködik vele; a palesztin menekültek lemondanak automatikus visszatérési jogukról, de cserében megfelelő pénzügyi kárpótlásban részesülnek, és rendezik az arab világon belüli státusukat; végül miközben Izrael a palesztinokkal tárgyal a vitás kérdések megoldásáról, Libanon és Szíria szintén párbeszédet kezd Jeruzsálemmel. Az izraeli Hadsereg Rádiója szerint a palesztin állam, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne, négy éven belül alakulna meg – ahogy a Middle East Mirror is írta.
Netanjahu pártja, a Likud és fő koalíciós partnere, a Külügyminisztériumot ellenőrző radikális jobboldali Iszráel Beitenu hallani sem akar ilyesmiről. Cipi Livni, a lesben álló centrista Kadima vezetője viszont bejelentette, hogy üdvözli az úgynevezett Obama-tervet.
Obamának nincs sok ideje. De ha az intranzigens izraeli kormányt kész tények elé állítja, az év végéig olyan politikai változásokat generálhat Izraelben, amelyek után valóban megnyílhat az út a közel-keleti béke megteremtése előtt. Szóval, “légy résen” – ahogy Stephen M. Walt a Harvard Egyetem nemzetközi kapcsolatokat tanító professzora és a Foreign Policy bloggere mondja.
(A szerző geopolitikai szakértő)
