Múlt hét szerdán az esti órákban felfegyverzett csoportok összehangolt támadást indítottak India kereskedelmi és üzleti központja, Mumbai (a régi Bombay) ellen. A fegyveresek legkevesebb hét ponton csaptak le, így például a Viktória pályaudvaron, a Tádzs Mahal szállodában, a Leopold kávézóban, illetve egy Zsidó kulturális központban. A város nemzetközi repülőterére vezető főúton pedig taxiba rejtett pokolgép robbant. A vérengzés éjszaka, s másnap is folytatódott, miután a fegyveresek közel száz személyt (köztük több amerikai és brit állampolgárt) ejtettek túszul.
A rend végül csak szombat reggelre állt helyre, ekkorra sikerült végezni a terroristákkal. A több napig tartó vérengzésben 195 ember vesztette életét, míg a sebesültek száma több százra tehető. A halottak között van a városi rendőrség terrorellenes szolgálatának vezetője is.
Nem az első támadás
Mumbaiban korábban is voltak véres terrortámadások. 1993 márciusában az ayodhya-konfliktus (hindu radikálisok leromboltak egy muszlim mecsetet) után pokolgépes merényletekben több mint 250-en haltak meg. 2003-ban különböző turistacélpontok ellen követtek el terrorista támadásokat, 2006 júliusában pedig ingázókat szállító vonatok ellen követtek el robbantásos akciókat (közel 180 halott).
A mostani terrorcselekmények azonban több szempontból is különböznek a korábbi támadásoktól. Most az akciókat gondosan előkészítették, összehangolták, amire korábban nemigen volt példa. Másfelől sokkal nagyobb elkövetői bázissal operáltak, mint ezt megelőzően bármely akcióban.
Bár a kapcsolat egyelőre nem bizonyított, de az elkövetett merényletek sok tekintetben a kasmíri milicisták stratégiáját és eszköztárát tükrözik: pár fős csoportokba szerveződve, automata kézifegyverekkel felszerelkezve hosszabb (akár többnapos) és közvetlen (nyílt) összecsapást vívnak a rendfenntartó erőkkel.
Terror al-Kaida módra?
Az elkövetők elsősorban nyugati érdekeltségű célpontokat választottak, a helyi beszámolók szerint pedig valósággal vadásztak az amerikai és brit állampolgárokra. A rengeteg civil áldozat, illetve a terroristák szervezettsége és az akciók párhuzamossága az al-Kaida ideológiai befolyását sejteti. A taktika és a célok (bajtársaik kiszabadítását követelték, s a rendfenntartó erőket támadták), mégis megkülönbözteti az elkövetőket az Oszama bin Laden nevével fémjelzett szervezettől.
Mindenesetre a Mumbai ellen intézett terrortámadás komoly aggodalmakra adhat okot, s ki tudja, talán elhamarkodott volt George W. Bush kijelentése, mely szerint: „India 150 millió muszlimnak ad otthont, még sincsen köztük egyetlen egy al-Kaida tag sem!”
Gyanús külföldiek
India vezetői minden egyes terrorista cselekményt követően rutinszerűen külföldi elkövetőket gyanítanak az erőszakos akciók mögött. Nincs ez másként most sem, Manmohan Szingh miniszterelnök beszédében „határokon átnyúló fenyegetésről” beszélt.
S mint mindig, Új-Delhi most is Pakisztánra gyanakszik: a kormányzat renitens tagjait, illetve a pakisztáni titkosszolgálatot (ISI) vagy pedig az autonóm módon tevékenykedő militáns csoportokat sejtik a háttérben.
Pakisztán érintettsége számtalan esetben bebizonyosodott már, s az is igaz, hogy egy ilyen nagyfokú és kiterjedt akciót aligha lehet komolyabb külső támogatás nélkül megszervezni. Valójában azonban könnyen meglehet, hogy hazai szervezettel van dolga az indiai vezetésnek.
A legnagyobb muszlim kisebbség
A támadásokért egy kevésbé ismert szervezet, a Dekkáni Mudzsahedinek vállalta a felelősséget. Egyelőre azonban kérdéses, hogy valójában ki követhette el a merényleteket. Mindenesetre az Indiai Mudzsahedinek nevű csoport, amelyet az első otthoni muszlim terrorszervezetnek tekintenek, már több sikeres akciót végrehajtott India nagyvárosaiban.
Az indiai muzulmán közösség, amely a világon a legnagyobb muszlim kisebbségnek számít, az elmúlt években egyre fogékonyabb a radikális ideológiákra és az erőszakos eszközökre. A kasmíri válságot hatvan esztendeje nem sikerül megoldani, csak az elmúlt évben több mint 800 ember vesztette életét a konfliktusban.
Elmélyülő ellentét
A muzulmánok pedig nemcsak Kasmírban vannak elnyomva, hanem országos szinten is. Bár számtalan lépés született már a diszkrimináció felszámolására, az oktatásban, a munkahelyekhez és lakásokhoz való hozzájutásban, valamint a jövedelmek elosztásában továbbra is a hindukat preferálják. Az egyenlőtlenségek állandósulása és a kormányzat erőszakos fellépése könnyen tovább radikalizálhatja India iszlám közösségét.
Indiában a terrorcselekményeket követően komoly fenyegetésként jelentkezik a hindu-muszlim ellentét elmélyülése. A muzulmán közösségekben jelentkező erőszak mellett ugyanis a hindu nacionalisták körében is közkedvelt taktika a terror alkalmazása. A jövőre esedékes általános választások pedig csak tovább fokozhatják a rizikót, mivel a vezető pártok közötti rivalizálásban a terrorista fenyegetettség kérdése is szerepet játszik.
Fordulópont a terror elleni háborúban?
A majd három napig elhúzódó városi csata megkérdőjelezheti a rendőrségbe és a biztonsági erőkbe vetett bizalmat. A terrortámadás pedig, mint már korábban sokszor, most is könnyen indiai-pakisztáni csatározásokhoz, s a 2004-ben megkezdett békefolyamat leállásához vezethet.
Optimisták szerint egyfajta terrorellenes együttműködést is eredményezhet. A pesszimista forgatókönyvek szerint viszont Mumbai könnyen negatív fordulópont lehet a terrorizmus elleni háborúban. Az al-Kaida iraki és indonéz térvesztését követően egy olyan országokban, mint India, a muszlimok kirekesztettségérzését kihasználva könnyen újabb hadszínteret találhat magának.
(A szerző az ELTE Politikatudományi Intézet és a Zsigmond Király Főiskola oktatója)
