John C. Rood erről Budapesten beszélt csütörtökön azt követően, hogy a magyar fővárosban tárgyalt orosz partnerével.
Nem értek egyet azzal az állásponttal, hogy ütközőzóna alakulna ki Kelet-Közép-Európában a rakétapajzs kiépítésével. Az amerikai rakétarendszer az Egyesült Államokat és szövetségeseit védi majd a közel-keleti fenyegetettség ellen – hangsúlyozta a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős amerikai megbízott államtitkár.
Észak-Koreától és Irántól tartanak
John C. Rood hangsúlyozta: az elmúlt években nőtt a rakétaereje Észak-Koreának és Iránnak is, ez pedig valódi és növekvő fenyegetést jelent. A csütörtöki budapesti tárgyaláson is komoly párbeszéd folyt a fenyegetettség mértékéről, az Egyesült Államok megosztotta az orosz féllel Iránnal kapcsolatos hírszerzési adatait – tette hozzá az államtitkár.
Az amerikai képviselő a sajtóértekezleten kiemelte: a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti Oroszországot, nem ellene irányul. A mostani tárgyalássorozatban annyi eredményt már sikerült elérni, hogy Oroszország tiszteletben tartja az amerikai álláspontot, az USA pedig olyan adatokat is megoszt az oroszokkal, amiket korábban csak a NATO-szövetségeseknek adott át – hangsúlyozta.
Amerika még többet áldoz a pajzsra
Az amerikai kongresszus csütörtöki – rakétapajzzsal kapcsolatos – döntésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: nagyon örül annak, hogy a törvényhozás alsóháza pluszpénzt szavazott meg a rakétavédelmi rendszerre, így menetrend szerint folytatódhat a projekt, ha sikerül megállapodni a csehekkel és a lengyelekkel.
John C. Rood azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a héten felfüggesztette az úgynevezett CFE-megállapodás végrehajtását, kiemelte: az Egyesült Államok számára nagyon kiábrándító, hogy Oroszország szünetelteti az európai hagyományos fegyverek és haderők korlátozásáról szóló szerződésben foglaltak teljesítését.
A csütörtöki magas szintű tárgyaláson az amerikai delegációt John C. Rood vezette. Az orosz delegáció élén Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes ált.
George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök július 2-án Kennebunkportban megtartott találkozója óta a budapesti volt a magas szintű politikai szakértői csoportok negyedik találkozója. Július 30-án Washingtonban, szeptember 10-én Párizsban, október 10-én Moszkvában találkoztak a felek.
Január óta tárgyalnak
Az Egyesült Államok januárban jelentette be: elfogó rakétákat tervez telepíteni Lengyelországba és egy radart Csehországba annak a pajzsnak a részeként, amely Washington szerint megvédené Európát olyan “lator államokkal” szemben, mint Irán vagy Észak-Korea. Oroszország viszont a hidegháború felé történő visszalépésként értékeli a tervet. Moszkvai úgy látja: a pajzs az orosz rakétarendszer ellen irányul, Oroszország meggyöngítését szolgálja, fenyegetés az orosz nemzetbiztonságra nézve.
Csütörtöki döntésével a washingtoni képviselőház feltételeket szabott az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezett európai telepítéséhez az iraki és afganisztáni háború finanszírozásáról szóló törvénytervezetben.
A kongresszus alsóháza által 370 igen és 49 nem szavazattal szerdán elfogadott tervezet egyebek között előírja: a telepítés megkezdése előtt szükség van Lengyelország és Csehország “végső jóváhagyására”. A tervezet szerint – amelyet várhatóan a szenátus is elfogad – a rakétapajzs mindaddig nem finanszírozható, amíg a védelmi miniszter a kongresszus előtt nem igazolja, hogy a rendszer valóban működőképes. A képviselőház egy független hatástanulmány, valamint az azzal szembeni alternatív tervek készítését is előírta.
Ez az amerikai rendszer azonban nem lenne képes lefedni a NATO összes európai tagállamát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
