Figyelő Top 200 (2001): Gyógyszeripar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Sikerül minden fél számára elfogadható, tartós megállapodást kötniük a gyártóknak és a kormánynak …negatívan befolyásolhatja: • Fennmarad az állandó bizonytalanság a gyógyszerárak és a támogatások területén

Csalódniuk kellett a gyógyszergyártóknak, ha az államilag támogatott medicinák árképzésének javulását várták az új kormánytól. Ezen a fronton ugyanis a Medgyessy-kormány néhány hét alatt olyan helyzetet teremtett, amely újra egy táborba terelte az amúgy nagyon különböző érdekeket szem előtt tartó szereplőket: az innovatív gyártókat, a generikus termékeket előállító cégeket és a magyar gyógyszergyárakat. Még a választási kampányban elhangzott az az ígéret, hogy az idén a lakosság gyógyszerkiadásai nem emelkedhetnek. Miután 3 évre kötelező megállapodás birtokában van a szakma, ez nem zavarta őket, az már azonban annál inkább, hogy Medgyessy csapata kormányra kerülése után is kitartott ezen ígérete mellett.

Az Orbán-kormánnyal kötött 3 éves, vagyis a jövő év végéig érvényes szerződés szerint a cégek 2001 és 2003 között évente az infláció 70 százalékával növelhették volna támogatott termékeik árát. Erre tavaly sor is került, az idén azonban egyre kevesebb az esélye, mivel az év végéig elegendőnek kell lennie a támogatásokra költhető pénzkeretnek. Ez utóbbi annak ellenére bizonytalan, hogy a költségvetés módosításával 46 milliárd többletet juttattak a gyógyszerkeret kiegészítésére. A kormány ezért új, 4 évre szóló egyezséget ajánlott a gyártóknak.
Csakhogy a terveik teljesítését szem előtt tartó gyógyszeripari menedzserek előbb az idei évet akarják tisztán látni. Most azonban nem ajánlat fekszik előttük az asztalon, hanem sokkal inkább ultimátum: áremelések vagy új bevezetések. Ezt azonban elfogadhatatlannak ítélik a szereplők, pedig az új kormánynak szakmai érvei is vannak.

Ezek szerint a tavalyi megállapodás – amely elsősorban a hazai inflációt veszi figyelembe – nem számol legalább három fontos tényezővel. Egyrészt a forint felértékelődésének hatásával, márpedig a gyógyszerforgalom 70 százalékát az import készítmények adják, az importőrök gazdálkodására pedig sokkal nagyobb hatással van a devizaárfolyam, mint a hazai infláció. Másrészt a bázisárak inflációhoz kötött automatikus emelése figyelmen hagyja a külső piaci ármozgásokat, pedig előfordulhat, hogy egy készítmény ára az előállító országban is jelentősen változik (például azért, mert lejár a szabadalmi védettsége, vagy új, más hatásmechanizmusú, de eredményesebb orvosság jelenik meg a piacon). Technikai jellegű, de jelentős probléma, hogy a gyártók 680 új készítmény befogadását kérik, s ennek eddig még csak a felét sikerült a tárgyalások során áttekinteni, így a szerződés szerinti július elsejei időpont valószínűleg akkor sem lett volna tartható, ha egyéb módosításokról nem tárgyaltak volna az érintettek.

A gyógyszerkasszát ugyanis nem csak az esetleges áremelések érintik kedvezőtlenül – a termelői árak emelkedését, amennyiben nem hárítják tovább a térítési díjakban, a kasszának kell “lenyelnie” -, hanem az új bevezetések is, hiszen már az elmúlt években is a leggyorsabban növekvő és legnagyobb tételt a 90 és 100 százalékos támogatottságú innovatív készítmények alkották. Márpedig a várólistán lévő 680 gyógyszer közül 500 szabadalmi védettséget élvező originális készítmény. Miközben a maradék 180 generikus gyógyszer akár referencia termékké válva megtakarítást is eredményezhet a kasszának a normatív támogatású készítmények között, az innovatív szerek költséghatékonyságáról és hatásosságáról még nem folytattak meggyőző tárgyalásokat.
Az új kormány egyik első intézkedés az volt, hogy Matejka Zsuzsát nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élére. Az új főigazgató beiktatása óta vehemensen érvel a régi 3 éves megállapodás leváltása mellett. Szerinte az egyezség újratárgyalásával az a céljuk, hogy 4 évre szóló, a támogatási rendszer átláthatóságát garantáló, valamennyi gyártó jogos igényeit figyelembe vevő rendszert alakítsanak ki, amelyet a betegellátás reformjának kidolgozásakor sem kell újból átalakítani.
A kormány elképzelései szerint változna az ellenőrzési gyakorlat is, az ártárgyalások idején az OEP tételesen átvizsgálná valamennyi támogatott készítmény árát. Az eddigi szúrópróbaszerű ellenőrzéseknél ugyanis kiderült: a hazai patikákban egy-egy termék jelentősen többe kerül, mint a nálunk jóval gazdagabb országokban. Változás lenne az is, hogy a jövőben nemcsak a támogatott orvosságok áráról, hanem minden olyan szerről egyeztetniük kellene a cégeknek, amelyért közpénzből fizet az állam. Ez utóbbiak közé az egyedi, méltányosságból finanszírozott, ritka betegségek kezelésére alkalmas, valamint a kórházakban használatos gyógyszerek tartoznak. A drága, új készítményekről, valamint a 100 és 90 százalékosan támogatott gyógyszerekről úgynevezett árvolumen-megállapodást kötne az egészségpénztár a gyártókkal. Ez azt jelentené, hogy az ide sorolt termékeknél az OEP meghatározott mennyiség támogatására szerződne. Ha ennél több fogyna a patikákban, a többlettámogatás egy részét vissza kellene fizetniük az érintett gyártóknak. Hosszabb távon azonban a megoldás az OEP szerint olyan szisztéma kialakítása lenne, amelyben sokkal nagyobb az orvosok érdekeltsége abban, hogy a gyógyítás hatékonyabb legyen.

A gyógyszergyártók és érdekvédelmi szervezeteik a júliusig nem bocsátkoztak érdemi vitába az OEP új elképzeléseiről. Álláspontjuk szerint ugyanis egy érvényes megállapodást nem tart be az új kormány, s csak akkor lehet új feltételekről tárgyalni, amikor a jelenleg érvényesek teljesültek. Július elseje után annyiban változott a helyzet, hogy a határidő lejárt, és ténnyé vált: az új kabinet nem hajlandó elődje megállapodását e téren betartani. A tapasztalatok szerint ilyenkor az következik, hogy az addig egységesnek látszó gyártói front felszakad, és mindegyik csoport igyekszik saját érdekeit minél jobban érvényesíteni.
Ez eddig így volt, s a gyógyszeripar informálisan elismeri, hogy továbbra is erre rendezkedik be. Az adófizető betegek pedig egyáltalán nem is értik, miről folyik a vita, csak azt látják, hogy már alkoholt sem lehet kapni a patikában. Ez azonban már egy másik állami hivatal – a Vám- és Pénzügyőrség – és más gyártók vitájának a következménye.

Gyógyszeripari cégek toplistája, 2001 (millió forint)