A korábbi alkotmányossági aggályok miatt némileg módosítva, de életbe lép július elsejétől a minimáladó. A vállalkozásoknak ezentúl egy minimális adót mindenképp fizetniük kell árbevételük kettő százaléka után. Igaz, nem a teljes árbevételük után, az összeget csökkenthetik az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) összegével, illetve a közvetített szolgáltatások összegével. Mentességet ez alól csak az induló vállalkozások kaphatnak két adóévre.
Jogukban áll ugyan a cégeknek nem megfizetni a minimáladót, ám ez esetben egy részletes nyilatkozatot kell tenni arról, milyen költségeket számoltak el az üzleti évben. Megfontolandó azonban, hogy az adóhatóság ígérete szerint a nyilatkozattevők fokozattan számíthatnak revízióra. Meggondolásra int az is, hogy a májusban elfogadott törvénymódosítás egyik pontja szerint, ha a vállalkozás eredménye nem nyújt fedezetet a vállalkozó életmódjára az adóhatóság szerint, akkor a vállalkozót –mint magánszemélyt – bevallása kiegészítésére kötelezik.
Régi ötlet
Dr. Oldal György, a Magyar könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnökségi tagja szerint az ötlet nem teljesen eredeti, hiszen Németországban is hasonló adó működik, s nem is teljesen új, mivel már az MDF-es Szabó Iván minisztersége idején is bevezettek egy hasonló adót, amely annak idején igen szép bevételt hozott az államkasszának.
Az ötlet azonban dr. Oldal György szerint megvalósítható. Az így képződött pénz széles bázison oszlik el, a cégek könnyen ki tudják fizetni. Az a gazdasági szervezet, amely az árbevételének két százalékát sem képes kitermelni, azt be kell zárni – ráadásul még ennyi hasznot sem kell termelnie, hiszen az árbevétel csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások értékével – vélte az MKOE elnökségi tagja. Nem kell egyébként megfizetniük a minimáladót azon vállalkozásoknak, amelyeknek az adólapja az adókedvezmények miatt nem éri el az elvárt minimumot.
Az egyéni vállalkozókat rosszabbul érinti
Ugyanakkor a szakember szerint a minimáladó – az eddigi rendelkezésre álló információk szerint – némileg előnytelenebb helyzetbe hozza az egyéni vállalkozókat az eddigihez képest, míg a normál üzletvitelt folytató társaságok gyakorlatilag nem is érzékelik majd a változást, hiszen igen kis összegről van szó.
Az egyéni mikrovállalkozóknak azonban a minimáladó megjelenése után föl kell hagyniuk azzal az eddigi népszerű gyakorlatukkal, hogy a vállalkozás hasznát vállalkozói kivétként vették föl, és a személyi jövedelemadó (SZJA) szabályai szerint leadózták. Mint a szakember magyarázta, ezzel a módszerrel élve nem keletkezik vállalkozói jövedelem.
A vállalkozói jövedelemadó szabályai ugyanis nem egyszerűek, akár úgy is lehetne mondani, átkozottul bonyolultak: ezért a legtöbb könyvelő azt javasolja az egyéni vállalkozónak, vegye csak ki az egész hasznot vállalkozói kivétként, a vállalkozói jövedelemadó alapját „hozzák ki nullára”. Ennek a módszernek, úgy tűnik, vége a minimáladó beköszöntével.
A minimáladó megjelenése arra készteti az egyéni vállalkozót, hogy vállalkozói jövedelmet képezzen. A vállalkozói jövedelemadó megfizetése után azonban – ellentétben a társaságokkal – nem viheti át az adózott jövedelmet a vállalkozás következő évére, hanem külön adózó jövedelemként kell majd a bevallásában feltüntetnie, amely után osztalékadót is kell fizetnie.
Vállalkozói jövedelemadó
A vállalkozói adóalap után a személyi jövedelemadó általános mértéke 16 százalék, amely a törvényi feltételek teljesülése esetén a kisvállalkozói adókedvezménnyel csökkenthető. Bővebben erről itt olvashat.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak 25 százalék adót kell fizetnie a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói kivét 30 százalékát. Az ezen felüli rész után az adó mértéke 35 százalék. A megállapított adót az egyéni vállalkozónak legkésőbb az egyéni vállalkozói adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.Több információt erre a linkre kattintással szerezhet.(Forrás: www.apeh.hu)
