Az egyeztetésen a kamarák, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ad hoc bizottságainak képviselői vettek részt. A kormány múlt hét szerdán foglalt állást arról, hogy lesz elvárt adó. A régi és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek. Az új szerint a vállalkozónak nem kell megfizetnie az adót, ez esetben viszont bizonyítania kell az adóhatóság felé, hogy tényleg nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges.
Az Alkotmánybíróság február 27-i hatállyal semmisítette meg az elvárt adóról szóló törvényt. A kormány március 14-én bejelentette, hogy alkotmányossá kívánja tenni az adónemet: továbbra is az árbevétel 2 százaléka lenne az adóalap, és a mértéke 10, illetve 16 százalék lenne attól függően, hogy kire mi vonatkozik.
Miért kell igazolni a becsületességet?
A Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a cégeket és egyéni vállalkozókat érintő elvárt adóból eredetileg mintegy 60 milliárd forint folyt volna be a költségvetésbe, de ha az elvárt adónem a második félévben belép, akkor 30 milliárd forint bevételt jelentene, a kieső másik 30 milliárd forintot pedig az egyensúlyi tartalékból fedezi a költségvetés.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a VOSZ továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, amely szerint jogállamban az a normális út, ha a hatóság bizonyít, és nem a vállalkozónak kell állandóan igazolnia tisztességességét. A VOSZ továbbra is azt tartaná elfogadhatónak, ha reális jövedelemi viszonyok alapján és nem árbevétel szerint kellene adót fizetni, és nem tartják szerencsésnek, hogy év közben változik az adózással kapcsolatos szabályozás.
A terheket kellene csökkenteni
Dávid Ferenc szerint jó lenne a jövőben arról is beszélni, hogy az alultervezett infláció kapcsán milyen bevételi többlete lesz a költségvetésnek, kompenzálja-e ez az elvárt adó megsemmisítése miatti bevételkiesést. A pénzügyminiszter a szociális partnerek kezdeményezésére nem zárkózott el az elől a kezdeményezés elől, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megvitassa a kormány hivatalos álláspontját.
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy szövetségük szerint a gazdaság versenyképességét inkább a terhek csökkentése szolgálná. A kormány új elképzelése megpróbálja azokat a hiányosságokat kiküszöbölni, amelyek miatt az elvárt adó nem léphetett hatályba. Véleményük szerint a vállalkozások teherviselő képességét, versenyképességét és a vállalkozások feltételezett tisztességes adómorálját kell figyelembe venni. Az MGYOSZ főtitkára szerinte a mostani kormányzati elképzelés közelebb van ezekhez a szempontokhoz, mint az előző volt.
Helyes elképzelés, aggályos technika
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint helyes elképzelés az adózók körének szélesítése, ugyanakkor szerintük ezt aggályos technikával kívánják megvalósítani. A kamara szerint aggályos, hogy az iparűzési adó elvén épülne fel, növeli az adminisztrációs terheket, tovább bonyolítja az egyébként is bonyolult adórendszert, év közbeni adóváltoztatást jelent, alkufolyamatot generálhat az adóhatóság és a vállalkozások között. Az MKIK elnöke szerint kérdés, hogy az új elképzelés hogyan fog működni a veszteséges állami cégeknél.
A kamara elnöke szerint a kormánynak stratégiát kellene kidolgoznia a feketegazdaság visszaszorítására, ami mögé szívesen odaállnának. Parragh László szerint versenyképes adórendszert létrehozó adóreformot kellene csinálni, aminek a tartalmát és menetrendjét be kellene mutatni a gazdaság szereplőinek.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
