Varga László, a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma (SZEF) elnöke elmondta, hogy a konföderáció tagszervezetei ott lesznek október elsején a Kossuth téri nagygyûlésen. A SZEF azért vállalta a részvételt, mert fontosnak tarja a szakszervezeti összefogást, hogy kifejezze elkötelezettségét a munkavállalók iránt.
Elfogadhatatlannak tartják azt a szociális párbeszédet, amit most a kormány folytat – hiszen az Országos Érdekegyeztetõ Tanács megszûnt, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács pedig még nem állt fel, és az elnök véleménye szerint az ágazati érdekegyezetés sem úgy mûködik, ahogy kellene. Hiányzik a szakmai egyeztetés, tárgyalás nélkül azonban a munkavállalók képviselõi nem tudják elmondani a véleményüket a munka törvénykönyve tervezetérõl, az adórendszer átalakításáról vagy épp a minimálbér emelésérõl.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke (SZEF-alelnök) a sajtótájékoztatón elmondta, hogy azért csatlakoznak az akciósorozathoz, mert így jelezhetik a kormánynak: készek és képesek az összefogásra. „A szakszervezetekben még mindig van erõ, a munkabékére nagy szükség van, ennek a záloga a szakszervezet” – hívta fel a figyelmet.
Fehér József, a Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) fõtitkára, szintén a SZEF alelnöke egy érdekes, ám szavai szerint sajnos nem ritka dologra hívta fel a figyelmet: több önkormányzattól hallották a délelõtt folyamán, hogy szívesen mennének a Kossuth térre a dolgozók, ám nem mernek. Az történt ugyanis, hogy a polgármester több helyen is közölte a munkatársakkal: „el lehet menni szombaton tüntetni, de akkor hétfõn nem kell bejönni”. Azok pedig, akiknek a demonstráció és a munkahely között kell választani, inkább meggondolják, hogy részt vesznek-e az eseményen. A részletekrõl az érdekvédõk nem kívántak nyilatkozni.
Üldözik a dolgozókat
Kannibalizmusnak nevezte dr. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) elnöke, a SZEF alelnöke, a miniszterelnök múlt heti beszédében elhangzottakat, miszerint Orbán Viktor a korhatár alatti nyugdíjasoktól elvett pénzt a fiatal rendõröknek adná. Az érdekvédõ párhuzamot vont az 1999-es eseményekkel, amikor a közalkalmazottak elbocsátásával megtakarított pénzbõl akarta a kormányzat emelni a megmaradt dolgozók bérét.
Totális támadásnak minõsítette, hogy a 2006-os események miatt minden intézkedõ rendõr ellen el akarnak járni. „Nemcsak a szemben lévõ oldalt kellene kártalanítani, hanem a megsérült rendõröket is” – mondta a BRDSZ vezetõje, errõl egy levelet is írtak a döntéshozóknak, ám választ azóta sem kaptak. A szakszervezeti vezetõ csak remélni tudja, hogy október 1. békés lesz, ugyanis szinte minden rendõrt mozgósítottak erre az idõszakra. Emiatt õk nem is tudnak részt venni a rendezvényen, ám a nyugdíjas rendõrök, illetve az aktívak családtagjai közül is már több százan jelezték, hogy ott lesznek.
Fehér József szerint üldözik a közszféra dolgozóit, emlékeztetett például az indoklás nélküli elbocsátásokra. Emellett most is 30 ezer fõs létszámcsökkentésrõl hallani, és úgy rebesgetik, hogy ez a központi közigazgatást érinti. Ha valóban ez a forgatókönyv valósul meg, akkor szerinte a maradékot is el kell bocsátani, mert ennyi emberrel úgyis mûködésképtelen lesz a közigazgatás.
A tisztes munka, tisztes fizetés
Október 7-én, a tisztes munka világnapján egy közszolgálati találkozót szervez a SZEF, amire meghívtak 3 minisztert és 1 államtitkárt (Navracsics Tibort, Réthelyi Józsefet, Pintér Sándort, valamint Czomba Sándort), hogy az összes olyan tárca vezetõjével találkozhassanak, amelyekhez a konföderációhoz tartozó ágazati szakszervezetek tartoznak. A meghívottak közül eddig Czomba államtitkár jelzett vissza, hogy nem tud részt venni az eseményen.
A résztvevõk eszmét cserélnének az önkormányzati reformról, az átalakításról, megtárgyalják, hogy ez a munkavállalókat hogyan érintheti. Egyebek között szó lesz az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, a rendvédelem, de még a nyugdíjrendszer változásairól is. Varga szerint erre azért is szükség van, mert a dolgozók nem látják a jövõjüket.
A tisztes munkáért tisztes bér is jár, így a minimálbér emelésérõl is tárgyalni kell – tette hozzá Varga László. A korábbi évek azonos idõszakában már elkezdõdtek a következõ évi bértárgyalások, ismert volt a költségvetés, most azonban még minden bizonytalan. Az sem világos a szakszervezeti vezetõ szerint, hogy az adóváltozások miatti nettóbér-csökkenést hogyan fogják kompenzálni.
Fehér József elmondta, hogy kezdeményezték az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztetõ Tanács összehívását, de ez eredménytelen volt. Valójában nem számítanak tarifaemelésre, és emiatt a 2002-es reálszint alá fog bukni a kereseti arány. Az adórendszer miatti bérkompenzáció hatására a nettó kissé emelkedhet, ám nominálisan 5-6 százalékos a csökkenés.
