Mint korábban a FigyelőNet megírta, a közoktatási és a felsőoktatási törvény stratégiáját meghatározni hivatott vitaanyagok első változatai augusztus elején, Piliscsabán, egy egyhetes, kvázi titokban szervezett találkozón készültek el. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumok szerint akkor a közoktatási törvény szemléletét, jövőképét és tartalmát egy 43 oldalas, a felsőoktatásét egy mindössze 9 oldalas anyagra építené a kormány. Azóta sem világos miért kellett szűk körben, a nyilvánosság, az ellenzéki és a fideszes oktatáspolitikusok (!) kizárásával nekifogni ezen stratégiai dokumentumok előkészítésének, mint ahogy az sem derült ki, hogy kit hívott meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) a munkacsoportokba. Bár a tárca honlapján, a cikkünkre reagáló szeptember 8-i közlemény október közepére ígérte mindkét törvénytervezet bemutatását, az mindkét esetben elmaradt. A közoktatási törvénnyel kapcsolatban azóta sincs semmi hír: vagy „jól zár” ezúttal az államtitkársági kommunikáció, vagy nem történt lényegi előrelépés.
Könnyű lesz megbukni
A felsőoktatási koncepcióról viszont újra kiszivárogtak hírek, amelyek – főleg a hallgatók körében – óriási vitát generáltak. Legutóbb az Index írt a – nyári, mindössze 9 oldalas anyagból immár 41 oldalasra bővült – koncepcióról. Nem véletlen a hallgatók felháborodása, leginkább őket érintik a tervezett változások. A lap információi szerint jelentősen korlátoznák a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. A jövőben a hallgatók mindössze kétszer kapnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ezek nem sikerülnek, tanulmányaik véget érnek.
Érdemi beleszólás helyett mindössze véleményezési jogot kapnának a hallgatók a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseibe is. A tervezet a felvételit két tárgyból tett emelt szintű érettségi teljesítéséhez kötné. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az intézmények felvételi keretszámait és ponthatárait „stratégiai célokat követve” állapítanák meg.
Az egyetemek finanszírozása három részből állna a tervek szerint: 70 százaléka a bázis, 15 százaléka – az előző évben beiratkozott hallgatókkal arányos – képzési normatíva és 15 százaléka a – minősített oktatók számával arányos – kutatói normatíva. Főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 a képzési normatíva. A tervezet amellett, hogy az intézményi autonómia elemeként sorolja fel a gazdálkodást a saját vagyonnal, azt írja például a dokumentum nyári változata, hogy jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni a felsőoktatási intézményeknek saját tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására. Arról egyelőre nincs információ, hogy megmarad-e a nyári tervezet azon kitétele, hogy az állami finanszírozást csak azon egyházi egyetemek kapnák a fenti módon, „amelyek fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van, és legalább 1985 óta működik Magyarországon.”
A hallgatók érdeke
Könnyen lehet megbukni (fotó: mti)
A felsőoktatási koncepciót kidolgozó munkacsoport tagjainak listáját a NEFMI nem hozta nyilvánosságra. Az Index információi szerint a felsőoktatási koncepció kidolgozásában jelentős szerepe volt a Professzorok Batthyány Körének. Az biztos, hogy a munkacsoport elnöke „batthyányis”, Náray-Szabó Gábor, ő azt nyilatkozta egyébként, hogy a vizsgalehetőségek korlátozása a valóban tanulni vágyó hallgatók érdekét szolgálja, és azt szeretné elérni, hogy a tanulók már az első vizsgaalkalomra megfelelően felkészüljenek.
Körösparti Péter, a HÖOK elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy nem értenek egyet a vizsgaalkalmak számának korlátázásával, mert így a professzorok az egyetemek élet-halál uraivá válnának, „kivégzőosztag elé állítva” a vizsgázó hallgatókat. Az állami finanszírozás keretében tanuló hallgatóknak jelenleg – intézményektől függően – hat-nyolc lehetőségük van egy-egy tantárgy teljesítésére, de ezek elmulasztását is legfeljebb a költségtérítéses besorolásba való áthelyezéssel szankcionálják – emlékeztetett a HÖOK vezetője.
A tervezet kiszivárgásának napján, pénteken alakult meg a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen”- Facebook-csoport, amelyhez keddre több mint 24 ezer tag csatlakozott. A hozzászólók nem értenek egyet abban, hogy megszűntessék a hallgatók beleszólási jogát saját ügyeikbe (tanulmányi és vizsgaszabályzat), ellenzik, hogy ne írják elő kötelezően az egyetemek a hallgatók egyszeri tárgyújrafelvételét (TUF), valamint a két vizsgaalkalmat. Véleményük szerint a módosítás kiszolgáltatottá tenne számos – sokszor az egyetem mellett dolgozó- hallgatót, kevesebben jelentkeznének nehezebb hiányszakokra (mérnöki, természettudományos szakok), mert félnének a bukás miatt. Sokan úgy gondolják, hogy sok helyen a követelményeket alább adnák, és nem buktatnának.
néhány vélemény a facebookról
„Nem azért,de én egy nagyon bölcs embertől hallottam: “Nincs rossz diák, csak rossz tanár”. Az, ha nem járnak az órára, az nem csak a diák hibája. Az, ha tömegek buknak meg a vizsgákon, az nem csak a diák hibája. Az, ha több, mint 4000 ember tiltakozik az agyrém törvénytervezet ellen, az nem a diákok hibája.”
„Szóval első “bolognás” lévén az én javaslatom: Legyen megint egyetemi felvételi ÉS töröljék el a Bologna-rendszert, mert NEM MŰKÖDIK. (és ezt olyan jó lenne, ha a nagyokosok is belátnák…)”
„Az egyetemi oktatók többségéről nem is kell beszélni akiknek az okoz boldogságot ha szóbelin megbuktathatja a diákok 90%. Meg ez rengeteg fölösleges óra ami van ahol olyat oktatnak amit soha nem fogsz használni a munkád a során de azért ezt is számon kérik. És sok diáknak nem azért nem sikerült a vizsgája elsőre, másodjára mert nem tanult hanem mert nem mama,papa tartja el hanem kénytelen egyetem mellett dolgozni és sajnos sokszor tanulás rovására dolgozni mert különben nem tudja magát fent tartani”.
„Szerintem azt senki sem tagadja, hogy a rendszert meg kell változtatni. A probléma az, hogy nem így kellene…
Azért, mert van egy nehéz tárgy, azért nem kell kapásból kibuktatni mindenkit (nálunk van olyan tárgy, ahol időnként a több, mint 500 fős évfolyamból jó, ha tucatnyi átmegy… senki se mondja nekem, hogy csak ők tanulnak)
Ugyanakkor ott van egy másik egyetem (név nélkül), ahol ismerőseim közül többen is felvettek mellé egy másik egyetemet “mert unatkoztak”. Ebből is látszik, hogy egyetem és egyetem között is van különbség.”
Nemzeti felsőoktatási konzultáció
Az oktatási államtitkárság hétfői bejelentése szerint november 2-án sajtótájékoztatón mutatják be az új felsőoktatási törvény koncepcióját. „A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai egyeztetés mellett, azt időben megelőzve a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el november 3-ától. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, és az egyeztetés lezárását követően készül el a Kormány, majd az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet” – áll Hoffmann rózsa közleményében.
