A kiemelés idejére egykilométeres körzetben mindenkit kitelepít a rendőrség. Több főútvonalat és utcát lezárnak, csakúgy mint a Lágymányosi hidat. A Petőfi hídon egyenesen át lehet haladni, de a hídlejáróknál nem lehet majd lekanyarodni. A csepeli HÉV sem közlekedik az érintett szakaszon – tájékoztatott a parancsnok.
Hajdu Gábor elmondta: a kitelepítés mintegy hat órát venne igénybe, ezért azt már nem rendelték el a késő esti órákban. A bomba típusa egyelőre nem ismert, mivel egy részét és a gyújtószerkezetet még mindig föld borítja, így a pontos méreteit sem lehet meghatározni – tette hozzá Hajdu Gábor.
Legyen Ön is FN Tudósító!
A helyszínen járt? Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóba, hogy az Ön tudósítása is az FN címlapjára kerüljön!
A bombát egy építkezési területen találták, a régi malom bontásakor. A tűzszerészek kedden reggel végzik el a bomba kiemelését és hatástalanítását.A tűzszerészparancsnok hangsúlyozta, hogy senki sincs veszélyben.
A rendőrség felügyeli a területet. Paál Kálmán, a IX. kerület polgármesterének tanácsadója: viszonylag kevés lakóház található a környéken, viszont több állami hivatal és közintézmény is van a közelben.
Forgalomátszervezés várható
A IX. kerületi rendőrkapitányságon kedden reggel fél nyolckor ülnek össze az illetékesek, akkor dől el az is, hogy pontosan milyen forgalmi változások lépnek életbe a Ferencvárosban talált óriásbomba miatt szükségessé vált kitelepítések idején – közölte a Fővinform fődiszpécsere.
Gresz Mihály hétfőn elmondta, hogy minden eshetőségre van tervük, de csak a tűzszerészektől és a rendőrségtől kapott tájékoztatás nyomán dönthetnek a forgalom átszervezéséről.
Az utazók tájékoztatására több kollégát is berendeltek, akik a főbb csomópontokban hangosbeszélőn közlik a változásokat.
Nyolcezer világháborús bomba
Az Egyesült Államok repülőgépei csaknem nyolcezer tonna bombát dobtak a második világháború során Budapestre. Átlagosan minden 12. bomba “bedöglött”, a célt csak mintegy egyharmaduk találta el.
Az első magyarországi szőnyegbombázást 1944. április 3-án hajtották végre a szövetségesek. E naptól kezdve több mint fél éven át, egészen szeptember 20-áig bombázták Magyarországot a dél-olaszországi repülőterekről induló amerikai gépek. Budapestre 7 ezer 864 tonnányi bombát dobtak az amerikaiak. Már a legelső amerikai támadás éjjelén megkezdte a brit és a kanadai légierő is a kiegészítő bombázásokat és a hajózó utak elaknásítását a levegőből.
Hadászati célpontokra támadtak
A brit királyi légierő ilyen méretű – négyezer fontos – bombái voltak a “blockbuster” vagy “cookie” néven ismert hagyományos bombák. Nevüket onnan kapták, hogy egy egész háztömb felrobbantására elegendő robbanóerővel rendelkeztek, és kéttonnás, négytonnás, valamint 5,5 tonnás súlyúak voltak.
A szövetségesek a magyar területeken nagy gépekkel, nagy magasságból és nagy kötelékekkel elsősorban hadászati célpontokat – üzemanyag- és lőszergyárakat, raktárakat, vasúti csomópontokat, repülőtereket és üzemeket, olajfinomítókat, valamint szállítási vonalakat és hidakat – támadtak.
