A bíróság ugyanakkor felmentette Szabadi Béla több vádlott-társát, köztük Simon Lászlót, aki Torgyán József egykori kisgazda pártelnök közeli munkatársa volt. Továbbá Szabadi Bélát is több vádpontban felmentette a bíróság.
Szóbeli indoklásában a bíró elmondta: a bűncselekmény-sorozat egyik jellemzője, hogy Torgyán József minisztersége idején Szabadi Béla politikai államtitkárként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) “szokatlanul” nagy hatalomra tett szert és “sajátos vezetési stílust” képviselt.
“Az egész minisztérium erőteljesen függött a vádlottól (…), mindenki úgy érezte, hogy igazodnia kell” – fogalmazott a bíró.
Szabadi Béla egyrészt jelentős államigazgatási hatalmat birtokolt azáltal, hogy megkapta a miniszter jogköreinek egy részét, továbbá gazdasági hatalma volt azáltal, hogy gyakorolta az FVM cégeinek tulajdonosi jogait, és ezen túlmenően jelentős politikai hatalommal is bírt, mint olyan személy, aki gyakran helyettesítette Torgyán Józsefet. Politikai államtitkárként pedig Szabadi Béla a büntető törvénykönyv szerint hivatalos személynek minősült – fejtette ki a bíró.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az ügyészségtől eltérően, a bűncselekmények zömét nem hűtlen kezelésnek, hanem hivatali visszaélésnek minősítette, és egyedül a politikai államtitkár külföldi repülőútjával kapcsolatos vádpontban állapított meg hűtlen kezelést.
Az állam hatalma nem korlátlan, és nem arra való, hogy valaki a saját érdekszféráját helyzetbe hozza – figyelmeztetett indoklásában a bíró.
Hivatali visszaélésben mondta ki bűnösnek a bíróság Szabadi Bélát többek között azért, mert az FVM cégeinek támogatniuk kellett különböző reklámszerződések formájában az FTC-t, melynek elnöke akkoriban Torgyán József, alelnöke pedig a politikai államtitkár volt. Az FVM egyik cégénél pedig a vásárlói kört kellett lecserélni Szabadi Béla akaratának megfelelően.
A büntetés kiszabásakor a bíró elmondta, hogy a 19 rendbeli hivatali visszaélés és egy, nagyobb értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt ebben az ügyben halmazati büntetésként is legfeljebb négy és fél évet lehet kiszabni. Ehhez képest kapott két évet Szabadi Béla, a büntetést azonban végrehajtásában felfüggesztette a bíróság, mert nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy hat éve tart az eljárás a vádlottak ellen.
Hat vádlott ügye első fokon jogerősen befejeződött a Fővárosi Bíróságon, a vád és a védelem fellebbezései miatt azonban Szabadi Béla és néhány társa ügyében a Fővárosi Ítélőtábla fog majd másodfokon eljárni.
Szabadi Béla az eljárás során mindvégig következetesen tagadta a terhére rótt cselekményeket, ügyvédje pedig felmentést kért védőbeszédében.
