A beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásához készített dokumentum elsősorban a tevékenység hatásaival és kockázataival kapcsolatban szorgalmaz alapos elemzéseket.
Románia 2005. január 11-én felkérte hazánkat, hogy vegyen részt a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálati eljárásában. A környezetvédelmi tárca a civil szervezetek, valamint az állampolgárok ajánlásait is felhasználva a napokban levélben küldte el javaslatait a román hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy milyen szempontokkal egészüljön ki a projekt környezeti hatásvizsgálati dokumentációja.
Magyarország a többi közt kéri, hogy a hatásvizsgálati dokumentáció részletesen elemezzen valamennyi olyan tevékenységet, amely határon átterjedő környezeti hatást eredményezhet, a létesítés, az üzemeltetés és a felszámolás időszakában. A hazai szakemberek szeretnének pontos adatokat arról is, hogy a beruházás milyen hatással lehet a felszíni és a felszín alatti vizekre, a védett természeti területekre és a térség ökoszisztémájára.
Magyarország javasolja, hogy a hatásvizsgálat térjen ki az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezményben, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló uniós irányelvben (SEVESO II.), valamint az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Helsinki Egyezményben foglalt követelményekre is.
A hatásvizsgálatnak a magyar álláspont szerint ki kellene terjednie a bánya üzemeltetésénél felhasználni kívánt veszélyes és mérgező anyagokra és azok mennyiségére.
Magyarország kéri, hogy a beruházó Rosia Montana Gold Corporation indokolja meg a használni kívánt technológia előnyeit, mutassa be az elérhető legjobb technikának való megfelelőségét, ismertesse az üzemeltetés műszaki paramétereit, külön figyelmet szentelve a cianid kezelés és mentesítés módjára.
A zöldtárca szorgalmazza, hogy a beruházó dolgozzon ki alternatív módszereket is a bánya üzemeltetésre.
Magyarország 17 kérdést fogalmazott meg a rendkívüli események megelőzésével és elhárításával kapcsolatban. Ezek a létesítmény biztonságára, a rendkívüli időjárási körülmények káros hatásai ellen tervezett intézkedésekre, a felelősségbiztosítás kérdéseire, valamint az esetleges üzemzavarokból eredő szennyezések kompenzálására vonatkoznak.
A zöldtárca tájékoztatást vár a bánya bezárását követő rekultiváció módjára, a felelősök, a pontos költségek és az anyagi fedezet megnevezésével.
A környezetvédelmi minisztérium mindezeken túl megfontolásra javasolja a román hatóságoknak a régészeti szempontok figyelembe vételét, a szociális és gazdasági hatások elemzését, továbbá annak vizsgálatát, hogy a beruházás elmaradása esetén milyen mértékű bevétele származhatna Verespataknak és a környéknek a turizmusból.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
