A legnagyobb titkolózás közepette építi már egy éve üzleteit országszerte a német tulajdonú Lidl diszkontlánc. Az alkalmazottak toborzása jelenleg is gőzerővel folyik, az első 10-12 üzletet egyszerre, várhatóan még októberben megnyitják. A későbbi tervek száznál is több hazai üzletről szólnak, de a regionális terjeszkedés részét képezi a horvátországi piac meghódítása is, ahol szintén száz bolt jönne létre a következő évek folyamán.
|
Első kézből gyakorlatilag lehetetlen információt szerezni a német Schwarz-csoporthoz tartozó Lidl terveiről. Vezetői minden bizonnyal úgy gondolják, hogy minél nagyobb a csend nyitás előtt, annál nagyobb lesz a visszhang utána. Pedig a hírek szerint a kapuk már október közepén megnyílnak, ezt közvetlenül előtte nagyszabású reklámkampány vezeti fel.
Ami a konkrét helyszíneket illeti, a Napi Gazdaság például úgy tudja, hogy a cég eddig Debrecenben, Szegeden, Gyulán, Pécsett, Veszprémben, Kaposváron, Kalocsán, Pápán, Esztergomban, Komáromban és Móron építette fel 1600-2000 négyzetméteres üzleteit, illetve hozott létre helyi leányvállalatot vagy telephelyet, emellett Székesfehérváron 30 ezer négyzetméteres logisztikai központot épített (5 milliárd forintból). A FigyelőNet információi szerint Szombathelyen, Békéscsabán, Tapolcán, Szarvason és Budapest környékén, Dunaharasztiban is lesz egy Lidl bolt. A szóban forgó helyszínek némelyikét több helyi önkormányzat is megerősítette, hozzátéve, hogy jelenleg a megnyitó időpontjának egyeztetése zajlik.
Az Európa-szerte rendkívül alacsony árszínvonaláról ismert üzletlánc hazai elindulása a szakértők szerint alaposan átrendezheti a piacot. Azt ugyan hivatalos források nem erősítették meg, hogy mely piaci szegmensben igyekszik tarolni az üzlethálózat, de a nemzetközi tapasztalatok alapján nálunk is a diszkontboltok, például a Plus, a Penny Market, a Spar vagy a Profi érezheti magát veszélyben. Különösen ha a máshol már bevált gyakorlatot itt is alkalmazza a Lidl, és 20-30 százalékkal a konkurensek árainál olcsóbban kínálja majd termékeit. 
„Lidl gazdaságos” modell
A Lidlre jellemző alacsony árakat elsősorban az teszi lehetővé – mondják független ágazati szakértők -, hogy termékeit saját magának gyártatja. A kínálat döntő részét tehát saját márkás cikkek képviselik, hasonlóképpen a hazai piacon már bejáratott Tesco gazdaságos modellhez. Az agresszív árpolitika a tapasztalatok szerint meghozza gyümölcsét, és az is elképzelhető, hogy ezáltal a Lidl nemcsak a diszkontok, hanem a nagyobb szuper- és hipermarketek vevőkörét is elcsábíthatja. (Jó példa erre Németország, ahol a Lidl és a diszkontszegmensben vezető Aldi piacszerzése nyomán eurómilliárdokban mérhető forgalomveszteséget könyveltek el a hipermarketek.)
A hazai szupermarketek vezetői ugyanakkor korábban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az olcsó ár csak rövid távon jelenthet versenyelőnyt, a lakóhely-közeliség és a minőségi árukínálat sok vásárló számára legalább ennyire fontos. Ezt a GFK Piackutató Intézet kiskereskedelmi felmérései is alátámasztják, miképpen a vásárlási szokások viszonylag lassú átalakulását is.
Ami a hazai diszkontpiacot illeti, az az utóbbi években stagnált (piaci részesedése 15 százalékos), az összforgalom nem tudott növekedni, legfeljebb az egy vásárlás alkalmával elköltött vásárlási érték. Mindeközben viszont a szupermarketek (14 százalékos) piaci pozíciója is inkább gyengül, és fokozatosan lassul a hipermarketek bövülési üteme is (jelenleg 21 százalék a részesedésük). Az tehát a kérdés, hogy az agresszív árpolitikát alkalmazó és agresszív terjeszkedést folytató Lidl melyik szegmensben érezteti majd hatását, és valóban képes lesz-e átrendezni a piacot.
