Belföld

A szegénység csapdájában a roma lakosság

A felnőtt roma lakosság csaknem 30 százaléka nem végezte el az általános iskolát, és alig több mint tizede érettségizett – derül ki a Népszabadság hasábjain megjelent felmérésből, amelyet Babusik Ferenc pszichológus vezetésével a Delphoi Consulting tanácsadó cég készített.

A főiskolára vagy egyetemre bekerülés esélyei alig változtak az évtizedek során. Biztató jel viszont, hogy a fiatalabb roma korosztályok egyre növekvő mértékben tanulnak tovább érettségit adó intézményekben, így az eddiginél több a lehetőségük a diploma megszerzésére.

Az iskolai előmenetel sikeressége elsősorban a család anyagi helyzetétől, a család anyagi helyzete pedig jelentős részben a lakókörnyezettől függ. Korábbi kutatások is tanúsítják, hogy a telepeken, gettószerű körülmények között lakó romák képzettsége lényegesen alacsonyabb azokénál, akik nem cigányokkal együtt, vegyes lakókörnyezetben élnek. A munkához jutás esélyét viszont leginkább az iskolai végzettség határozza meg. Ördögi kör, amit a vizsgálat készítői így neveznek: a szegénység csapdája.

A magyarországi cigányok létszáma a felmérés idején hatszázezer körül mozgott. A romák megközelítőleg fele elkülönülten él, ezen belül mintegy százhetvenezren telepeken vagy gettószerű körülmények között. A felnőtt cigány népesség mindössze negyedének van állása, és csupán öt százaléka tanul, hetven százalék az inaktívak aránya. A magyarországi átlagnál sokkal kevesebb köztük az öregségi nyugdíjas, az inaktívak három legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a gyesen és gyeden lévők, valamint a rokkantnyugdíjasok alkotják.

A munkából szerzett jövedelem a romák esetében átlagosan csak hatvanezer forint, ez az összeg alig haladja meg a minimálbért. A mostani felmérés megerősítette azt a néhány éve már kimutatott tényt, hogy – ellentétben a közhiedelemmel – a cigány családok anyagilag nem érdekeltek abban, hogy a munkából szerzett jövedelmek helyett a gyerekek után járó szociális támogatásokból teremtsék elő megélhetésük forrásait. Nyilvánvaló, hogy azok a családok vannak jobb helyzetben, ahol mindkét szülőnek van állása, és kevés a gyerek.

Előítéletes mítosznak számít az a hiedelem is, hogy a „cigányoknak sok gyerekük van”. A 35 felettiek körében tényleg van egy jelentős – korosztálytól függően 14-27 százalékot kitevő – réteg, ahol a családok legalább négy gyereket nevelnek, de ugyanilyen nagy csoportot alkotnak azok a cigány családok is, amelyeknek csak egy, kettő vagy három gyerekük van.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik